Január 6-án vízkereszt napjával lezárult a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődött a télbúcsúztató-tavaszváró időszak, a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdetéig, hamvazószerdáig tartó farsang.

Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kötődik, így a jelmezes bálok, a táncos mulatságok és a fánksütés is. Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. – A farsang gyökere egészen az ókori Rómáig nyúlik vissza. Akkor Szaturnusz Isten tiszteletére rendeztek hétnapos vigasságokat. Ez az ünnepség terjedt el a középkori Európában. A farsang jellegzetessége, hogy jelentős vallási ünnep nem kapcsolódik hozzá, középkori hiedelmeken és babonákon alapul – mondta Kökény Ferenc történész.

A farsang hossza változó, attól függően, hogy mikor van húsvétvasárnap. Ettől a naptól számolunk vissza negyven hétköznapot és szombatot, a vasárnapokkal együtt 46 napot, amikor kezdődik a nagyböjti időszak. – A farsangi időszak utolsó három napját a „farsang farkának” nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. „Felkötjük a farsang farkát” – mondták még ötven éve is az idősebbek, ha farsang idején meglátogatták a rokonokat, barátokat, ismerősöket, vagy szórakozni mentek. A farsang farkának néhány napja alatt rendezik meg ma is a karneválokat, ahogyan a velencei, vagy riói ünnepet, úgy a magyarországi legjelentősebb farsangi eseményt, a mohácsi busójárást is – részletezte Kökény Ferenc.

A történész az ünnepkörhöz kapcsolódóan kiemelte még a torkos csütörtököt, más néven kövércsütörtököt is, ami már a böjti időszakra esik, de mégis a farsanghoz köthető. – Ennek az oka, hogy a farsangi és főként a húshagyókeddi mulatságok utáni engedményként, ezen a napon még el lehet fogyasztani a maradékot és még egyszer jól lehet lakni a nagyböjtöt megelőzően. Néhány éve a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és ilyenkor kedvezményekkel várják a vendégeket – magyarázta a történész.

A farsang korábban a párválasztás időszaka is volt, egyben fontos esküvői szezon, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. A farsangi időszak legjellegzetesebb édessége nálunk a farsangi fánk.

Kezdőkép: archív – Albert Péter