Szent Sebestyén napja a város fogadalmi ünnepe, mivel Hatvanban a pestisjárvány 10 hónap kemény pusztítás után január 20-án ért véget. A járvány során a város lakossága megtizedelődött, így ezen a napon minden évben a Szent Adalbert Templomban egy szentmise keretein belül adnak hálát a város lakói a betegség elmúlásáért. A szertartáson Koza József atya arról beszélt: Hatvan történek legsötétebb időszaka volt ez, mivel 1739. áprilistól egészen 1740. január 20-ig pusztított a pestis a városban. – Szent Sebestyén a hitéért vértanúságot szenvedett. A szabad ég alatt egy karóhoz kötözték és összenyilazták, de a keresztény hit halál feletti diadalának élő példájaként felépült sebeiből. A középkorban a pestist, Isten nyilakkal küldött büntetéseként fogták fel, és mivel Szent Sebestyén túlélte a kínzást, tőle várták a megmenekülést. Így lett ő a pestis szentje – mondta Koza József prépost.
Hozzátette: a túlélők akkor megfogadták, hogy Szent Sebestyén napját mindig imával ünneplik, és örök hálával fordulnak majd Isten és a szent felé, amiért megszabadította őket a nyomorúságos betegségtől. A szertartást követően a hívők a Szent Sebestyén szobornál elmondták a fogadalmi imát. Ezt követően Horváth Richárd polgármester, valamint Lestyán Balázs és Szinyei András alpolgármesteretek megkoszorúzták Boldog Meszlényi Zoltán emléktábláját.
