Régi osztályképeket néztek és történeteket osztottak meg egymással a hármas iskola egykori tanárai és diákjai. Habár iskolájuk már megszűnt, összetartozásukat jól mutatta, hogy milyen sokan jelentek meg a rendezvényen. A program keretében bejárhatták az épületet, osztálytermeiket, egy vetítés során emlékezhettek vissza az iskolás időkre, emellett az emlékkiállításon megkereshették a régi barátaikat, nevelőiket. Zavarkó Ferencné Anna, a találkozó egyik szervezője azt mondta, nem volt egyszerű feladat felkeresni a régi hármas iskolásokat. – Már évek óta kérték tőlem, hogy szervezzek egy tanár-diák találkozót, így tavaly nekifogtam. Rengeteg segítségem volt, az interneten küldték szét a régi képeket, nyomoztak a régi hármas iskolás osztályok után. Nem volt meg mindegyik osztálykép, de a végére 68-ból 67-et sikerült megszerezni – fejtette ki.
Braun Jánosné huszonhat évig tanított a hármas iskolában. Elmondása szerint, rengeteg kedves emlék köti ide. Véleménye szerint az akkori és a mai diákok között óriási különbség van. – Sokkal szófogadóbbak voltak, tisztelték a tanáraikat. Nekem mindig is nagyon jó kapcsolatom volt a szülőkkel és a diákokkal is. Nagyon boldog vagyok, hogy ennek az iskolának olyan sokáig a tanítója voltam – mondta Braun Jánosné.
Az egykori diákok is örömmel jöttek vissza iskolájukba, volt osztálytársaikkal régi történeteket elevenítettek fel. Mind egytől egyig egyetértettek abban, hogy nagyon szerettek hármas iskolások lenni. – Imádtam idejárni. Olyan jó alapot jelentett ez az iskola, hogy amikor Egerbe átkerültem középiskolába, könnyedén megálltam a helyem – mondta Dr. Fekete Tünde. – Mindig számíthattunk egymásra, akár diáktársakról volt szó, akár tanárokról, épp ezért olyan jó érzés ide visszajönni – fűzte hozzá Geiger Istvánné.
A rendezvény keretében a 20 évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblát is megkoszorúzták.
