Trianon aláírásának 105. évfordulóján gyűltek össze a hatvaniak a Trianon téren, hogy megemlékezzenek a történelmi Magyarország szétszakításáról. A több mint egy évszázada történt igazságtalan döntés következtében hazánk elveszítette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. Az ünnepségen Horváth Richárd polgármester úgy fogalmazott: Trianon szétszabdalta az országot, de megerősítette a nemzetet. – A határokon túl rekedt magyar közösségek a mai napig őrzik nyelvüket, kultúrájukat, hagyományaikat. A közös gyász emlékezéssé, a közös emlékezés pedig közös öntudattá, nemzeti összetartozássá formálódott – részletezte.
A városvezető beszédében kiemelte: a nemzeti összetartozásnak, mi, hatvaniak is részesei vagyunk. Tudjuk, mit jelent közösen viselni a terheket, közösen formálni a jövőt, és közösen emlékezni a múltra. Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a múltban külső hatalmak próbálták szétszakítani a nemzetet, ma a belső megosztottság jelent hasonló veszélyt. Emlékeztetett: Trianon fáj, de nem bénít meg, inkább figyelmeztet, hogy vigyázzunk egymásra. – Ha egy, az országot és a magyarságot földrajzilag szétszakító külső döntés nem tudott szétzúzni minket, ne engedjük, hogy a belső gyűlölködés, a politikai széthúzás tegye azt meg – hangsúlyozta.
A megemlékezésen az ötös iskolás diákok adtak műsort. Színdarabjukban arra hívták fel a figyelmet, hogy bár hajlamosak vagyunk keseregni a múlt eseményein, a történelmet nem lehet megváltoztatni, így Trianon következményeit sem. A diákok azt üzenték: az országhatárok nem számítanak, mert a magyarság összetartozása határokon átível. Műsorukat egy tánc zárta, amely szimbolikusan is az egységet és az összetartozás erejét fejezte ki.
Ezt követően félárbócra eresztették az országzászlót, ezzel tisztelegve az elcsatolt országrészek és az ott élő magyar közösségek előtt. A megemlékezés végén a városvezetés, valamint intézmények, pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a trianoni emlékműnél.
Fotó: Albert Péter
