A hírek szerint országszerte nehéz helyzetben vannak az önkormányzatok, részben a szokatlanul magas infláció, részben a növekvő központi elvonások miatt. Hatvant hogyan érintik ezek a kihívások?

Az infláció miatt természetesen nekünk is sok elképzelésünket felül kellett vizsgálnunk. Az önkormányzati beruházású projektek becsült költsége ma már messze meghaladja azt az összeget, amivel a tervezési időszakban számoltunk. Ráadásul szép lassan az összes szektor árképzésében emelkedéseket tapasztalunk. Drágább lett az összes szolgáltatás, amit a város igénybe vesz, drágább lett minden alapanyag, ami a beruházásokhoz szükséges. Lényegében elmondható, hogy Hatvan városának fenntartási költsége jelentősen meghaladja az eddig megszokottakat és akkor még nem is beszéltünk azokról a fejlesztésekről, melyeket a város jövője szempontjából fontosnak tartunk. Az iparűzési adó bevételünk százmilliókkal marad el a tervezettől, mi is érezzük, hogy a gazdaság nincs könnyű helyzetben. A pályázati pénzekhez sem férünk hozzá a TOP+ kiírásban. 150 millió forint értékben előlegeztünk meg útfelújításokat, az ehhez kapcsolódó pályázataink elkészültek, beadtuk, de az az abszurd helyzet állt elő, hogy még ügyintézője sincs az elbírálási folyamatnak. 

A kormány elvonásai is növekedtek?

A költségek növekedése mellett a központi költségvetés is egyre több és több pénzt von el a hatvani büdzséből. Már megközelíti az 1,7 milliárd forintot a szolidaritási hozzájárulás címén elvont összeg. Ez a teljes költségvetésünknek akár 20 százalékát is jelentheti. Elképesztő, hogy ebből a pénzből mi mindent fejleszthetnénk egy év alatt Hatvanban. Ráadásul teljesen kiszámíthatatlanná vált a működési környezet. A paksi példa is mutatja, hogy bármikor áldozata lehet egy város, egy központi döntésnek, mely akár költségvetésének harmadát, felét is érintheti. Ilyen környezetben kötelességünk jóval óvatosabban eljárni és lehetőségeinkhez képest felkészülni a kihívásokra.

Milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ezeket a nehézségeket kezeljék?

Ha a környező települések példáját nézzük, akkor azt látjuk, hogy e városokban jóval magasabbak a helyi adók már évek óta. Mi, Hatvanban viszont igyekeztünk a lehető legtöbbet könnyíteni a hatvaniak és a hatvani vállalkozók terhein, ezért ezeket szokatlanul alacsony szinten tartottuk. A bevételeink növelése mostanra azonban elengedhetetlenné vált. Éppen ezért hozzá kell nyúlnunk azokhoz az adónemekhez, amelyek mértékét 10-15 éve – esetenként 2008 óta – igyekszünk változatlanul hagyni. Az iparűzési adót is emeljük, amely még így is az egyik legalacsonyabb a környéken. A kommunális adó előre láthatólag átlagosan 6 600 forinttal emelkedik éves szinten, az építményadót sávosan növeljük, az arányos terhelést szem előtt tartva. Új adónemeket azonban nem vezetünk be és megtartjuk a 70 év feletti hatvaniak adómentességét is.

A bevételek növelése biztosítani fogja a fenntartható működést?  

További intézkedésekre is szükség van. A biztonság érdekében az idei évben nem rendezzük meg az egyik legköltségesebb programunkat a hatvani sörfesztivált, valamint az adventi programsorozat is költséghatékonyabb lesz. A Hatvan Kártya éves díját átlagosan ezer forinttal megemeljük és ahogy arról már tájékoztattuk a hatvaniakat, a kedvezményes terményvásárban újra érvényesítjük az eredeti elképzelést, vagyis a hatvaniak a költségek csaknem negyedéért, 3000 forintért juthatnak hozzá a megszokott csomaghoz.

Jövőre is kell hasonló intézkedésekre számítani?

Természetesen azért dolgozunk, hogy ezt elkerüljük. Azt ígérhetem, hogy mindenkor mérlegeljük a körülményeket és alkalmazkodunk a kialakult helyzetekhez. A város működését és a szolgáltatások színvonalát mindenek felett biztosítanunk kell. Ez a legfontosabb feladatunk.