A magyarság számára 1956. október 23-a azt jelenti, hogy szembe lehet szállni az elnyomó hatalommal. Az elkötelezettségünk a szabadság iránt, amely még az életnél is fontosabb, olyan tartópillére a magyarság identitásának, amelyre büszkék lehetünk. Hatvanban a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján az Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola udvarán tartottak megemlékezést.
Horváth Richárd polgármester azt mondta: Hazánk a történelem évszázadai során több alkalommal is fegyvert ragadott a szabadság kivívása, vagy megtartása érdekében. Bármilyen sereg is fenyegette határainkat, mi védtük a hazát! Akárki is akarta elnyomni népünket határainkon belül, mi felkeltünk ellene! Ilyenek vagyunk: ha megtámadnak, vagy elnyomnak, mi nem hajtjuk le a fejünk megadóan, hanem felkelünk ellene! Épp történelmünk bizonyítja, hogy mi, magyarok szabadságunkért, hazánkért, nemzetünkért és egymásért képesek vagyunk akár életünket is feláldozni!
Felidézte: azon a bizonyos napon sem történt ez másképp! 1956 október végén előbb Budapesten, majd országszerte hatalmas tömegek lázadtak fel a Rákosi Mátyás nevével összefonódó diktatúra és az orosz megszállás ellen. A szabadságért harcolók követelték a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, új kormány létrehozását Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálatát, általános, titkos, többpárti választásokat, és – egyebek mellett – teljes vélemény- és szólásszabadságot.
A békés tüntetés nagyon gyorsan fegyveres szabadságharccá változott, amikor a hazánkban állomásozó szovjet csapatok megpróbáltak beavatkozni a hatalom oldalán. A forradalom lángját és a magyarok vágyát a szabadság iránt azonban már nem lehetett megállítani. A kezdeti sikerek után úgy tűnt sikeres lesz az elnyomás elleni fellépés, azonban ez november negyedikén végérvényesen megváltozott: a szovjetek hadüzenet nélkül háborút indítottak Magyarország ellen. A rettenetes túlerővel szemben a magyar hősök szabadságharca végül elbukott.
A városvezető beszélt arról is, hogy az idei ünnepség tisztaságát megzavarta pár olyan gondolat, ami nemzetünk szabadságharcát igyekszik új megvilágításba helyezni. Horváth Richárd azonban leszögezte: Minden nemzetnek joga és kötelessége megvédeni határait, értékeit és nemzete tagjait azoktól, kik támadják azt! Minden év október 23-án felidézzük az akkori magyar hősök áldozatát, szembe nézünk az általuk ránk ruházott felelősséggel, valamint hálát adunk azért, mert nem féltek akár életüket is feláldozni a remélt szabadságért! Isten óvja az `56-os magyar hősöket, Isten óvjon minden szabadságszerető magyart és városunk minden lakosát! – zárta gondolatait a polgármester.
Ezt követően a Damjanich iskola diákjai adtak megemlékező ünnepi műsort, amiben részletesen felidézték az ’56-os eseményeket, a forradalom lelkületét, a szabadságharcosok elszántságát. A rendezvény végén a pártok, állami intézmények és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a hősök emlékműve előtt.
Fotó: Albert Péter