A gazdasági stabilitásunk megőrzése az elmúlt évtizedben is a legfontosabb feladatunk volt, és egyben a legnagyobb kihívás is. Ez biztosítja, hogy független városként és közösségként tudjunk működni. Idén azonban a központi elvonások, az infláció, a rekord mértékű drágulások miatt minden eddiginél több áldozatot kell hoznunk azért, hogy a szabadságunkat megőrizzük. Kénytelenek vagyunk a teljes struktúrát módosítani – írta Facebook oldalán Horváth Richárd.
A polgármester részletezi, hogy mik azok az okok, ami miatt most nehéz helyzetben van a város. Ezek között van, hogy az elmúlt években központilag túlterhelték az olyan erős önkormányzatokat, mint amilyen Hatvan. Az óvodák, a szociális szolgálat és a kulturális intézmények működésének kétharmadát saját erőből kell a városnak finanszíroznia. Ezek ellátásának csak az egyharmadát támogatja az állam. 1 milliárd forintot kellene hozzátenni ehhez, úgy, hogy további forrásokra van szükség az önként vállalt feladatokra.
Kitért rá: a folyamatos drágulások az önkormányzatot is érintik, minden szolgáltatás átlagosan 20 százalékkal kerül többe. Mindemellett az iparűzési adóbevételüket a települések nem tudják növelni, mert egy tavalyi kormánydöntés értelmében az adótöbbletet elvonja az állam. A gazdaság rossz teljesítménye miatt az iparűzési adóbevételek is elmaradtak a várttól, ennek eredménye pedig, hogy a 2023-as bevételi szinten van a város. Ebből kellett finanszíroznunk az előző és az idei év növekvő terheit – írja a városvezető.
Horváth Richárd a posztban beszámol róla, hogy Hatvan 2017 óta fizeti a szolidaritási hozzájárulást, ami ebben az évben 1,65 milliárd forint. Az eltelt időszakban pedig ezen a címen már csaknem 10 milliárd forintot vontak el a várostól. Ez korábban az iparűzési adó 7 százaléka volt éves szinten, most pedig a 34 százaléka. Hangsúlyozza: most éppen ezzel az elvonással megegyező mértékű összegre volna szükség, hogy az eddigi színvonalon tudják biztosítani a működést.
A polgármester azt írja: Hatvan az önkormányzatok többségéhez hasonlóan nagyon nehéz helyzetbe került, de az elmúlt évek tapasztalatai szerint a saját problémánkat magunknak kell megoldanunk, ahogyan eddig is tettük minden krízisben. Több településen már elkezdődtek az átalakítások, Egerben például óvodákat, bölcsődéket vonnak össze, az átszervezések érintik a szociális szolgáltatót is. A kiadásainkat nekünk is csökkentenünk kell – fogalmaz.
A forráshiány és az elvonások miatt reálértékben kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk az önkormányzatoknak idén, mint 2024-ben – ezt Gémesi György, Gödöllő polgármestere, valamint a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke mondta az InfoRádióban. Szerinte az önkormányzatoknak nem maradt más lehetősége, mint az adóemelés és bizonyos kiadások visszafogása annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a mindennapi működést. A költségcsökkentést a működés teljes átszervezésével tudják elérni. Vágner Ákos, Eger polgármestere nemrégiben arról posztolt, hogy megkezdték az intézményeik összevonását, és alapjaiban kell átformálni az önkormányzati működést 2025-ben.
Horváth Richárd ehhez hasonlóan azt írta: szükség lesz intézmények összevonására, egyes épületek bezárására, és a szolgáltatások csökkentésére, néhány esetben megszüntetésére is. Természetesen lesznek olyan tételek, például hatvaniaknak nyújtott támogatások, amelyeket teljes egészében megtartanak.
Leszögezte: mindezt azért kell megtennünk, hogy a biztosítsuk a gazdasági stabilitásunkat, enélkül ugyanis nincs jövője a településnek. A város szabadságát, függetlenségét, működőképességét meg kell őriznünk a népszerűségünk árán is, mert eskünk szerint ez a feladatunk – olvasható a posztban.
A polgármester folyamatos tájékoztatást ígér a közösségi oldalán.