Finom kézi hímzések, menyasszonyi kötény, grafikai tervek – egyebek mellett ezek alkotják a Hatvany Lajos Múzeum legújabb tárlatát. A „Többszörösen díszített” című kiállítás három meghatározó női alkotó életművét mutatja be, kiemelve, hogyan hatott munkásságukra a magyar népművészet formavilága.
A kiállítás egyik leglátványosabb egysége az idén 140 éve született Lesznai Anna emlékszekciója, ahol díszítőművészeti munkái is helyet kaptak. Mallász Gitta grafikai tervezésén keresztül a népi formakincs modern értelmezése válik láthatóvá. Undi Mariska pedig pedagógusként, kutatóként és mintatervezőként is hidat épített a folklór és az iparművészet között. A falakon olvasható tablókon a nők társadalmi szerepvállalása, szellemi hagyatéka és esztétikai víziója is olvasható.
A megnyitón H. Szilasi Ágota művészettörténész hangsúlyozta: ezek az életművek azt is megmutatják, hogyan váltak a népművészet elemei tudatos vizuális rendszerré a 20. századi tervezők keze nyomán. Az eseményen Ábrahámi Boglárka, a Bajza József Gimnázium tanulója adott műsort, verssel és énekkel is készült a látogatóknak.
A tárlatot Tóth Gréta művészettörténész rendezte. A kurátor elmondta, hogy a 20. században a népi kultúra kiemelkedő volt. – A népi kultúra mindenképp virágkorát élte a 20. században, akkor indult meg a tudományos feldolgozása is, úgyhogy a néprajzi gyűjteményünkkel is kiegészítettük ezeket az alkotókat, hogy megmutassuk: oda-vissza ható dolog. Nemcsak inspirációt adtak a népi elemek ezeknek az alkotóknak, hanem az ő munkásságuk is visszahatott a közösségi művészetekre – részletezte.
A „Többszörösen díszített” tárlat a népművészet és a női alkotói gondolkodás kapcsolatára irányítja a figyelmet, különböző korszakokon és életsorsokon keresztül. A kiállítás betekintést nyújt abba is, hogyan jelentek meg a női szerepek, közösségi minták és egyéni esztétikai döntések a 20. századi vizuális kultúrában. A tárlat a Hatvany Lajos Múzeum nyitvatartási idejében tekinthető meg.
Fotó: Albert Péter
