Megkezdődött a nagyböjt időszaka, a húsvét előtti előkészület, bűnbánat ideje. Ilyenkor Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére készülnek fel a keresztény hívek. Erről is beszélt Krizsán Zoltán plébános a Hatvan TV Kommentár című magazinjában. – Ahogyan a Biblia írja, Jézus negyven napot keresztül volt a pusztában, és gyakorlatilag a nagyböjt is negyvennapos. Ez a szent időszak, amely fölkészít bennünket az Úr feltámadásának ünnepére. A magyar nyelv szépen kifejezi a húsvét jelentését, hogy ekkor már magunkhoz vehetjük a húst is – részletezte. Elmondta továbbá, hogy két szigorú böjti nap van az egyházban, a hamvazószerda és a nagypéntek. Ilyenkor egészséges 18 és 65 év közötti híveknek tartózkodniuk kell a húsételek fogyasztásától. Hozzátette, a böjt lényege, hogy önuralmat teremtsünk, így ezt gyakorolhatjuk rossz szokásaink minimalizálásával is.

Magyar népszokások a böjthöz kapcsolódóan is alakultak, például, amik a vasárnapokra vonatkoztak – Ez az Úr napja, amikor templomba mennek az emberek, és ilyen szempontból ez nem egy böjti nap, hanem egy ünnepnap. Ezért a fiatalok körében a játék bizonyos formája és módja megengedett volt. A lányok például énekes-karikázós játékokkal töltötték az időt, bizonyos vidékeken a legények pedig lánypatkolást csináltak. Ez azt jelentette, hogy rögtönzött szekérrel járták azokat a házakat, ahol eladósorban lévő lányok laktak. Vasárnap a nagyböjt alatt is ünnep, amikor elmegyünk a misére, és lelkünket feltöltjük az igével – foglalta össze a Hatvany Lajos Múzeum néprajzkutatója. Simon Tamás hozzátette, hogy a torkos csütörtök is a böjthöz illeszkedve alakult ki, amikor az emberek elfogyasztották a még farsangról megmaradt ételeket.

Kezdőkép: H. Szabó Sándor (archív)