Emlékezőkkel telt meg a belvárosi Szent Adalbert-plébániatemplom pénteken. Már hagyomány, hogy a város együtt tiszteleg januàr 20-án Szent Sebestyén előtt, és a hívek közösen imádkoznak azért, hogy véget ért a pusztító pestisjárvány. Krizsán Zoltán atya a hálaadó szentmisén emlékeztetett arra, hogy a járvány idején attól tartottak, hogy a település lakossága kihal, a hatvaniak ezért imádkoztak és fogadalmat tettek, hogy ha véget ér a pestis, hálából minden évben megemlékeznek Isten segítségéről. Az 1739 tavaszán indult pandémia a város lakosságát megtizedelte, a betegeket haláluk előtt meggyóntatták, megáldoztatták és a szent kenet szentségét is felvették.

„Isten kezében van az életünk, ezért adunk hálát azóta is minden évben azért, hogy Isten megkímélte a város lakosságát a haláltól. Istenben élünk, Istenből merítünk erőt, az ő irgalmassága tart meg mindannyiunkat.” – mondta

Krizsán Zoltán arról is beszélt, hogy a pandémia 1740-ben Szent Sebestyén napján szűnt meg, akit – a hagyomány szerint – kereszténysége miatt fához kötöttek és nyilakkal lövettek meg. A középkorban a pestist, Isten nyilakkal küldött büntetéseként fogták fel, és mivel Szent Sebestyén túlélte a nyilas kínzást, tőle várták a megmenekülést. A szertartást követően a hívek a Szent Sebestyén szobornál elmondták az ősi fogadalmi imát, majd Krizsán Zoltán atya, Horváth Richárd polgármester, Szinyei András alpolgármester, valamint Smidné Vereb Julianna önkormányzati képviselő megkoszorúzták Boldog Meszlényi Zoltán emléktábláját.

Fotó: Albert Péter