Népdalcsokorral és hegedűszóval indult a Naplemente Nyugdíjas Klub idei vers- és prózamondó versenye. A Grassalkovich Művelődési Házban gyerekek és idősek együtt idézték meg a magyar irodalom legszebb sorait. Horváth Richárd polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: mindig jó látni, amikor valaki ki mer állni nagyközönség elé. Mint mondta, ez bátorság, önkifejezés és közösségi élmény is egyben.
A megmérettetésen három korcsoport képviseltette magát: kilenc óvodás, négy általános iskolás, valamint húsz szépkorú szavalt és mesélt. Az előadók különböző intézményekből érkeztek, sokan közülük visszatérő résztvevők voltak. A műsorban népmesék, klasszikus és kortárs versek is szerepeltek. A fiatalabb korosztály is bátran állt színpadra. Józsa Elizabet például Mentovics Éva egyik játékos, mégis találó versét választotta, amelyben a lányok a fiúkat veszik górcső alá, kedves iróniával és derűvel. – Azért a Szerencse, hogy csaj vagyok című verset választottam, mert picit humoros és jókedvű, megfogalmazza a lányok gondolatait a fiúkról – mondta.
Az esemény sokak számára nemcsak az előadásokról szólt. A visszatérő résztvevőknek a találkozás, a közös élmények felidézése is fontos része volt a napnak – mondta a klub elnöke. – Ez már a 23. alkalom, hogy megrendeztük ezt a versenyt. Természetesen volt egy kihagyás a Covid idején, amikor nem tudtuk megszervezni. Azóta is töretlenül igyekszünk minden évben megtartani. Vannak olyan szavalók, akik már huszadszor vesznek részt, ez egészen különleges élmény. Jó érzés látni, amikor bejönnek, és találkoznak a régi ismerős arcok, ez mindannyiunk számára sokat jelent – részletezte Gömbzsik Ferencné.
A versmondó nap ezúttal is közösséget épített, a résztvevők számára nemcsak az előadás, hanem az együtt töltött idő is fontos volt. A Naplemente Nyugdíjas Klub legközelebb az anyák napját ünnepli majd, ahol az édesapákat is köszöntik. A szervezők szerint ezek az alkalmak nemcsak hagyományok, hanem a közösség összetartó erejének is részei.
