Ünnepi keretek között avatták fel a Sztehlo Gábor teret. Egy éve testületi ülés keretében határoztak róla, hogy az Újhatvani Római Katolikus Általános Iskola előtti terület azon részét, amely városi ünnepségek, koszorúzások helyszíneként szolgál, Sztehlo Gáborról nevezik el. Az ünnepségen Dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke kiemelte, méltó módon állítottak emléket Hatvanban Sztehlo Gábornak. – Minden lelkész álma, hogy templomot építsen. Megálmodni, megvalósítani, aztán az élő kövekből álló templomot, a hívők közösségét mellétenni, nagyszerű lehet. Sztehlo Gábornak megadatott ez. A róla elnevezett tér talán kicsit zajosnak tűnhet egy templomhoz képest, ám illik hozzá, hiszen ő mindig ott volt az élet sűrűjében – fejtette ki.
Kocsik Mónika evangélikus lelkész úgy fogalmazott, Jézus Krisztus a szeretetet közvetítette mindig az emberek felé, segített minden rászorulón. Az ő példája segítségével munkálkodott Sztehlo Gábor is. Istennek ez a szeretete késztette tettekre, erről vall naplója bevezető szavaiban.
A térre egy emléktáblát is kihelyeztek, ezt is felavatták az ünnepségen. Az emléktáblát Laczik Csaba szobrászművész készítette, az azon látható portrét pedig Kocsik Mónika evangélikus lelkész rajzolta. Horváth Richárd polgármester kiemelte, fontos, hogy a városban emléket állítsunk azoknak, akik sokat tettek az emberekért. – Sztehlo Gábor 1933-1935-ig teljesített szolgálatot Hatvanban. A vészterhes időszakban több mint kétezer lelket mentett meg. Azt gondolom, büszkék lehetünk arra, hogy róla neveztük el ezt a teret – mondta.
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész a német megszállás után gyermekotthonokban, pincékben bújtatta a menekülteket. A II. nagy világégéskor mintegy kétezer ember, közülük ezerhatszáz árva gyermek életét mentette meg azzal, hogy 1945-ben – Gaudiopolis néven – árva gyermekeket befogadó létesítményt alapított. Sztehlo Gábor a hatvani evangélikus gyülekezet első lelkésze volt, aki a jelenlegi hatvani evangélikus templomot 1935-ben megépíttette.
Az emléktábla leleplezését követően Fabiny Tamás áldást mondott az emléktáblánál. Az ünnepségen Kovács Ottó előadásában elhangzott Reményik Sándor: Akarom című verse.
