Ünnepi kürtszóval vette kezdetét a kerekasztal-beszélgetés a hatvani vadászati múzeumban, amelyet Fekete István születésének 125. évfordulója alkalmából szerveztek. A rendezvény célja a vadászat lelki mélységeinek feltárása volt az író életén, munkásságán keresztül.

Fekete István jelentős szerepet játszott a magyar vadászati kultúra és irodalom formálásában. Művei, mint a Tüskevár vagy a Vuk, nemcsak a természet szeretetét közvetítik, hanem az ember és természet közötti harmonikus kapcsolat fontosságát is hangsúlyozzák. Írásaival generációk számára nyitott ablakot a természet világára, hozzájárulva ezzel a vadászat és a természetvédelem társadalmi elfogadottságához.

Kun Edit teológus kiemelte, hogy a természet közelsége spirituális tartalommal bír, amely Fekete István életében is meghatározó volt. Szerinte írónk életműve nemcsak irodalmi értéket képvisel, hanem mély emberismeretet, önismeretet és istenkapcsolatot is közvetít. Műveiben visszatér a transzcendens forráshoz, amely olvasóként is felfedezhető és átélhető.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke a vadászat és a teremtés rendje közötti kapcsolatról beszélt, hangsúlyozva, hogy minden lénynek megvan a maga helye a hierarchiában. – Mi, vadászok tiszteljük, és védjük az állatokat, a természetnek megfelelő módon. De ez nem jelentheti azt, hogy az állatot egy szintre helyezzük az emberrel, mert ha ezt tesszük, akkor az embert tekintjük állatnak. Mi pedig az embert embernek, az állatot állatnak tekintjük, tisztelve a léthierarchiát – részletezte Semjén Zsolt.

Lakatos Anna igazgatóhelyettes, a beszélgetés moderátora, a múzeum szerepét emelte ki a vadászati kultúra megőrzésében és a társadalmi elfogadottság javításában. – Itt Hatvanban, a vadászati múzeumban a mindennapokban a munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy a vadászatnak a társadalmi elfogadottságán tudjunk egy kicsit javítani. Nagy álmom vált valóra azzal, hogy ma este beszélgethetünk a vadászat és a vallás kapcsolatáról, valamint a vadászok istenhez és a természethez való kötödéséről – mondta.

A beszélgetésen részt vett továbbá Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, aki a hit és a természet kapcsolatáról osztotta meg gondolatait, valamint Bajdik Péter, aki a vadászat társadalmi aspektusairól beszélt.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy Fekete István öröksége ma is iránymutató a természethez és a vadászathoz való viszonyunkban.