Hatvanban a Csicsergő óvoda mulatságával kezdődött a farsangi szezon, melyen a gyermekek mókás műsoraikkal szórakoztatták a szüleiket, rokonaikat. A hagyományok szerint a téli ünnepkör régóta az önfeledt mulatozásról szól, mivel még a mezőgazdaságban nem indultak el a tavaszi munkálatok az emberek ráértek szórakozni, ezért ebben az időszakban tartották a bálokat, lakodalmakat. A farsang utolsó három napja az igazán hangsúlyos. Ezek a farsangvasárnap, farsanghétfő és a húshagyó kedd. – A mulatságok mellett a párválasztás ideje is erre az időszakra esett, ám ilyenkor a vénlánycsúfolás is jellemző volt. A parasztság a házasságot az egyetlen létformának ismerte el, aki pedig erre az időszakra nem volt még eljegyezve az gúnyolódásra számíthatott – mondta el Deme Ágnes néprajzkutató.

Egész Magyarországon jellemző volt az úgynevezett asszonyfarsang, ami a nők kikapcsolódását jelentette. Mivel ők szigorúbb szabályok szerint éltek, ez volt az egyetlen olyan alkalom, amikor önfeledten kikapcsolhattak. Ezt maskarák és különböző jelmezek segítették.

Az egyik legismertebb farsangi finomság a fánk, aminek korábban mágikus jelentőséget is tulajdonítottak. Volt, ahol azért sütötték, hogy a szél ne vigye el a háztetőt. A fánksütés hagyománya a boldogi asszonyok körében is megmaradt. Kepes Lászlóné azonban nemcsak farsangkor örvendezteti meg barátait és családtagjait a finom édességgel. Népszerű még ilyenkor a farsangi sonkás kifli, illetve a gombás, farsangi korhelyleves. Ugyanakkor több babona is köthető az ünnephez, ilyen például, hogy a fiatal lányok férjjósló praktikákat vetnek be, hogy megtudják, ki lesz számukra az igazi. A farsang vége pedig a húsvétot megelőző 40. nap, a hamvazószerda, amikor elkezdődik a böjt.