A Hatvani Portrék vendége április elején Farkas László plébános volt. A programon az újhatvani atya kitért a Hatvanban működő egyházi iskolák jelentőségére is. Elmondta, hogy a keresztény szellemiség nagy hatással lehet a fiatalok életére, mely akár végig kísérheti és segítheti egész életüket.  Farkas László atya úgy fogalmazott, manapság rengeteg a személyiségzavaros ember, akiknek a hit és a Krisztusi közösségek erőt és stabilitást jelenthetnek.

A beszélgetés egy ponton túl nagyon személyessé és bensőségessé vált. A plébános részletesen felidézte a múltat, hogy miként érezte azt meg: Isten számára a papi hivatást szánta. A megrendítő felismerés után otthagyta a műszaki egyetemet és fiatalkori szerelmét is, és elszánt szívvel a hit felé fordult. – Sokáig hadakoztam az érzés ellen, hogy plébános legyek, én nagy családot, gyerekeket szerettem volna  már egészen fiatalon is. Aztán egyre inkább megéreztem magamban a hívást és a bizonyosságot: Isten engem papnak szánt, és a plébánosi hivatásnak szeretném szentelni életem – vallotta Farkas László. Hozzátette: ebben a hivatásban annyi csoda és öröm érte az elmúlt években, hogy sohasem kételkedett abban: valóban jól döntött, hogy pappá lett.

A plébános papi pályafutását Salgótarjánban kezdte, ahol számos kihívással és ellenállással is meg kellett küzdenie. Gödöllőn folytatta munkásságát, majd aztán hosszú évekig ifjúsági lelkész volt az ország több településén. Hatvanba másfél évvel ezelőtt került, és úgy érzi, itt még számtalan hálás feladat, kitűzött cél áll előtte. Mint mondta, erős közösségeket szeretne építeni a városban, és azt szeretné, hogy az emberek a templomot otthonuknak tekintsék, ahová bizalommal járnak.

A programon Czmorek Piroska és Kondek Zsolt önálló szerzeményekkel, énekekkel színesítették a műsort.

Fotó: Albert Péter