Magyarországon az egyik leghírhedtebb gulág a recski munkatábor volt. Ide mintegy 1500 embert hurcoltak el, és tartottak embertelen körülmények között fogva. A foglyoktól megérkezésüket követően elvették holmijaikat és halmokba dobálták, ezzel jelezve feléjük, hogy számukra már nincs onnan kiút. A recski munkatábor felszámolására emlékeztek szombaton, ahol Horváth Richárd polgármester és Papp István önkormányzati képviselő is tiszteletüket tették.
Rétvári Bence Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ünnepségen hangsúlyozta: ha nem emlékeznénk az ártatlanul elhurcoltakra, az elnyomást relativizálnánk. Az emlékezés a múltbeli embertelenségek áldozatai előtti főhajtáson túl a jelen és jövő hasonló törekvéseivel szemben hazánk és nemzetünk immunrendszerének megerősítését is szolgálja. Recsk nekünk, magyaroknak egy szinonima: a szovjet kényszermunka-táborok mintáját követő embertelenség, a bűn nélküli büntetés, a megtorlás, éhezés, brutalitás, szenvedés, betegség szinonimája – fogalmazott a politikus.
Felidézte: 65 éve zárta be kapuit a recski kényszermunka-tábor, ekkor kezdték eltüntetni az itt 1950 és 1953 között történt szörnyűségek nyomait, amikor nemcsak a tábor területén, hanem a környéken is rettegés, félelem uralkodott. Az ávósoktól mindenki félt, és erre a félelemre épült a kommunista rendszer is – tette hozzá.
Forrás: hirado.hu
Fotó: Albert Péter
