Kiss István Péter 1938-ban született, tanári pályáját 1962-ben kezdte Ecséden, 1963-tól nyugdíjba vonulásáig a 2. Sz., majd Baross Gábor Általános Iskolában dolgozott. A Baross Gábor utcából járt ide hosszú éveken keresztül. Tantárgya, a műszaki ismeretek és gyakorlatok oktatása mellett szaktárgyában munkaközösség-vezetőként is példát adott. Szívesen foglalkozott a következő generáció, a tanárjelöltek pedagógus pályára való felkészítésével. 1971-1981-ig csapatvezetőként, 1981-től igazgatóhelyettesként szervezte, irányította a sokrétű iskolai munkát, különös tekintettel a tanórán kívüli foglalkozásokra. Minden korosztály szívesen dolgozott vele. Határozott egyéniségével, udvarias, figyelmes, tisztelettudó magatartásával jó munkakapcsolatot alakított ki munkatársaival, tanítványaival, a szülőkkel és a társintézményekben dolgozókkal egyaránt. A közösségért végzett munkába mindig személyes példamutatással vonta be a gyerekeket, akik bizalommal fordultak hozzá, mert tudták, hogy megértésre, hasznos tanácsra számíthatnak, még ha olykor elmarasztalásra is.

Az embert próbáló tanévi munka után rendszeresen szervezte változatos programjaival az ismeretszerzést: a sportversenyekkel, különböző vetélkedőkkel vidám, tartalmas szórakozást nyújtó felejthetetlen nyári táborokat.

Bekapcsolódott a város kulturális életébe is, rendszeresen látogatta a helyi könyvtár programjait, az ország több múzeumának kiállításait, érdeklődéssel hallgatta a városunkban vagy a budapesti zeneakadémián rendezett hangversenyeket. E programokat a Hatvany Lajos Múzeum Barátainak Tájak-Korok-Múzeumok Klubja vezetőjeként sokaknak ajánlotta, és számos követőre talált. Részt vállalt városi szintű megemlékezések szervezésében is.

Időt, fáradságot nem ismerve dolgozott. Munkájáért több alkalommal kapott elismerést, melyek közül a Gyermekekért Érdemrend volt legkedvesebb számára. Szakmai, pedagógiai munkásságáért és iskolán kívüli tevékenységéért Életmű kitüntetésben részesült.

  1. január 13-a óta már nem mondja, hogy „Legyetek jók és vidámak!”, de még sokáig hallják ezt, akik tisztelték és szerették.