Idén a Márton-napi hagyományok köré épített rendezvények, éttermi programok országszerte elmaradnak a koronavírus-járvány miatt. Az elmúlt években szinte valamennyi hazai vendéglátóhely kínálatában megjelent valamilyen hagyományos libaétel vagy Márton-napi ételkülönlegesség. Ez az év azonban ebből a szempontból is rendhagyó.
A Kommentár egyik korábbi adásában Deme Ágnes néprajzkutató kifejtette: Márton-napja jelentette egykor a paraszti év végét. Ilyenkor fejezték be az éves mezőgazdasági munkákat és kezdetét vette a téli pihenőidőszak. Márton-napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap. Az év ezen szakaszában rendszeresek voltak a vásárok és a bálok. Továbbá ilyenkor jóízű lakmározást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőségesen legyen mit fogyasztani. Ezeken a lakomákon jellemzőek voltak a libaételek, mert ilyenkorra már le lehetett vágni a tömött libát is. Ezen kívül Márton-napja időjósló dátum is volt, valamint a lúd mellcsontjának a színéből többféle következtetést is levontak a korabeliek.
– Ha a lúd mellcsontja fehér, akkor a tél havas és enyhe lesz, de ha vörös, vörösesbarna, akkor hideg tél várható. Márton-napjához kapcsolódóan, nem csak a libacsontból, de az aznapi időjárásból is meg szokták jósolni a következő telet. Így ha Márton-napja ködös, akkor enyhe tél lesz, ha viszont havazik, erős tél várható. Ha ezen a napon esik, utána a fagy elviszi a termést. De azt is megfigyelték, hogy kemény tél várható, ha Márton fehér lovon jön, azaz ha e napon havazik – közölte Deme Ágnes.
Márton-naphoz kapcsolódik a lámpásfelvonulás is, melyet a korábbi években a hatvani általános iskolákban is rendszeresen megtartottak. Idén azonban ez az ünnep is csöndesebben telik, a nagy közösségi mulatozások országszerte elmaradnak.
Kezdőkép forrása: google.com
