A hatvani határban a január nemcsak fagyot, hanem bőséges csapadékot is hozott. A szakemberek szerint a 40 centiméteres hótakaró valóságos életmentőnek bizonyult az őszi vetésű gabonák, a búza, az árpa és a repce számára, hiszen természetes szigetelőrétegként óvta meg a hajtásokat a kifagyástól. Emellett a gyümölcsösökben is szerencsésen alakult a helyzet: mivel a nedvkeringés még nem indult meg, a fák a legzordabb éjszakákat is károsodás nélkül vészelték át. – A szántóföldön, illetve az őszi vetésűeknél – repce, őszi búza, őszi árpa – volt egy nagy előny, ez a 40 centiméteres hó. Ez szigetelő paplanként szerepelt, meg tudta védeni a növényeket a nagy hidegtől. Vizsgáljuk a szőlőket és a gyümölcsösöket is: Magyarország kontinentális éghajlaton fekszik, így az itt megtermelt őshonos fajták bírják a hideget. Ez a mélynyugalmi állapot azt jelenti, hogy még nem indult meg a nedvkeringés, ilyenkor akár a mínusz 25 fokot is kibírják a gyümölcsök – részletezte Simon Attila mezőgazdasági szakértő.
A kedvező terméskilátások a piaci árakra is hatással lehetnek. Bár a tej felvásárlási ára az elmúlt egy évben jelentősen visszaesett, ami a fogyasztók számára árcsökkenést hozott, a húsvéti szezon közeledtével a tojás ára körül még van némi bizonytalanság. A szakértők szerint azonban drasztikus drágulástól nem kell tartani, a hazai termelők minden téren stabilan ki tudják szolgálni a hatvani vásárlók igényeit.
