A Trianon téren tartottak megemlékezést az Összetartozás napján: 106 éve, hogy aláírták a trianoni békeszerződést, mellyel feldarabolták hazánkat és határon túlra kényszerült a lakosság egyharmada.
Juhász Áron (Tisza), a térség országgyűlési képviselője kijelentette: a nemzet egysége ma már nem területi kérdés. A magyarság határok felett álló közösség, amelynek minden tagja – bárhol éljen is a világban – az egységes magyar nemzet része. A Kárpát-medence magyarságát kulturális, gazdasági, oktatási és családi kapcsolatok ezrei kötik össze, erősítve az összetartozás érzését.
Ahogy fogalmazott: június 4. a magyar nemzet emlékezetében kitörölhetetlen dátum, hiszen ekkor a magyarság jelentős része a határokon kívülre került. Sokan akkor úgy vélték, hogy a magyarok jövője megpecsételődött, azonban a történelem azt bizonyította, hogy nem a térképen meghúzott határok határozzák meg nemzeti létünket. Magyarságunk alapja a közös nyelv, a hit, a hagyományok és az a lelki erő, amely generációkon át összeköt bennünket. A múlt fájdalmának őrzése mellett a jövő építése a feladatunk. A nemzet ereje nem a földrajzi határok által kijelölt területben rejlik, hanem a magyar emberek szívében és összetartozásában – mondta Juhász Áron.
Horváth Richárd hatvani polgármester szerint bár a történelemkönyvek számokkal írják le a Trianon okozta veszteséget, de az a pusztítás nem statisztikák sora. Minden szám mögött emberi sorsok, családi történetek, megszakadt kapcsolatok és fájdalmas búcsúk állnak. A magyar történelem egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a magyarságot nem lehetett pusztán határokkal szétválasztani. Országunkat feldarabolták, de a nemzetet nem tudták szétszakítani. A magyar szó tovább élt a családokban, az iskolákban, a templomokban. Tovább éltek a hagyományok, a népdalok, a közös ünnepek és a közös emlékezet. A határon túl élő magyar közösségek nemzedékről nemzedékre adták tovább identitásukat, bizonyítva, hogy a nemzet több, mint egy térképen kijelölt ország.
– Mi, hatvaniak pontosan tudjuk, hogy egy város csak akkor lehet sikeres, ha lakói közösséget alkotnak. Amikor együtt fejlesztjük városunkat, amikor segítjük a rászorulókat, amikor vigyázunk környezetünkre, amikor közösen ünneplünk vagy közösen emlékezünk, akkor valójában ugyanazt tesszük, amit elődeink is tettek nehéz időkben: megerősítjük azokat a kötelékeket, amelyek összetartanak bennünket. Hiszem, hogy amíg ragaszkodunk közös értékeinkhez, tiszteljük egymást, és képesek vagyunk közösségként gondolkodni, addig a múlt fájdalma nem gyengít bennünket, hanem erőt ad a jövő építéséhez – jelentette ki Horváth Richárd.
A Hatvani Szent István Sportiskolai Általános Iskola diákjai „Szétszakítva is egységben” című zenés, irodalmi műsorral emlékeztek meg a Trianon okozta veszteségről.
Ezt követően félárbócra eresztették az országzászlót, ezzel tisztelegve az elcsatolt országrészek és az ott élő magyar közösségek előtt. A megemlékezés végén a városvezetés, valamint intézmények, pártok és civil szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat a trianoni emlékműnél.
fotó: Albert Péter
