Vasárnap kezdetét vette az idei adventi időszak, a város főterén álló adventi koszorú első gyertyája is ég már. Idén a világjárvány miatt a szokásos ünnepi programok, karácsonyi vásár elmarad, a gyertyagyújtások is online eseménnyé alakultak. Az adventi időszak jelentősége azonban továbbra is változatlan. Ez az időszak eredetileg a befelé figyelés, az elcsendesedés, az egymásra hangolódás ideje.
Advent egyik legerősebb jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A mai adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertyát látunk. A lilák a bűnbánatra, az önvizsgálatra és a böjtre figyelmeztetnek, míg a rózsaszín – melyet a harmadik vasárnapon kell meggyújtani – Szűz Mária és az öröm szimbóluma.
– Az adventi koszorú ősét egy Jonann Hinrich Wichern nevű evangélikus lelkész készítette el, 1839-ben. Egy nagy, csaknem két méter átmérőjű kerékre állított 20 kisebb piros és négy nagy, fehér gyertyát, ezeket gyújtotta meg advent hétköznapjain és a vasárnapokon. Karácsonykor pedig az összes gyertya égett – fejtette ki Deme Ágnes néprajzkutató.
Hozzátette: régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére jártak. Ebben az időszakban kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak.
Napjainkban az adventi időszak gyakran a mértéktelen fogyasztásról, a csábítóan villogó fényekről és a beszerzési vágyról szól. Korunkban talán ezért is nagy kihívás tudatos különbséget tenni a várakozás periódusa és az igazi ünnep között.
Fotó: Albert Péter
