A tartósan vízhiányos időszakot hirdették ki Magyarország teljes területére, miután az őszi és téli hónapokban a szükséges csapadékmennyiség csak harmada hullott le. A tavaszi esők sem pótolják a hiányzó 60-80 mm csapadékot, így a mezőgazdaság számára kritikus az öntözés lehetősége. A kihirdetésnek köszönhetően a gazdák 30 napig vízjogi engedély nélkül öntözhetnek március 1-től, és mentesülnek a vízkészletjárulék fizetése alól. – Hatvan környékén átlagosan 500-550 mm csapadék hullik évente, de az időjárás jelentős ingadozásokat mutat. Két évvel ezelőtt mindössze 320 mm eső esett, míg 2010-ben kiugróan magas, 800 mm volt a csapadékmennyiség. Az éves átlag jellemzően 400-500 mm körül alakul, ami éppen elegendő a növények számára – részletezte a mezőgazdasági szakértő.
Simon Attila azt is hozzátette, hogy ez különösen nagy kihívást jelent a tavaszi vetésű növények, például a napraforgó és a kukorica termesztése. Az őszi vetésű kultúrák, mint az árpa, a gabonafélék és a repce, kedvezőbb helyzetben vannak, mivel termesztési ciklusuk júniusra befejeződik, és ekkorra már le is aratják őket. A legnagyobb kockázatot azonban továbbra is a tavaszi vetésű növények jelentik a csapadék szeszélyes eloszlása miatt.
Magyarországon az öntözés aránya még mindig 10% alatt van, míg például Olaszországban és Franciaországban 60-70% között mozog. A Kárpát-medence ráadásul az európai átlagnál gyorsabban melegszik, ami tovább növeli a vízhiányt. A szakemberek szerint az öntözési lehetőségek bővítése elengedhetetlen, hogy a száraz időszakok ne veszélyeztessék a termést.
Kezdőkép: archív
