Országos szinten a végletek évét élték 2021-ben a méhészek. Míg egyes területeken rekord mennyiségű mézet pergethettek a szakemberek, addig az ország más vidékein szinte üresen álltak a kaptárak: az akác és a hárs ugyanis nem mézelt. Kicsi országban ilyen végleteket csak ritkán tapasztalnak méhészek. A természet azonban még egy esélyt adott, sok helyen beindult az akác másodvirágzása és később a repce és a napraforgó termés is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. – Hazánk az unió harmadik legnagyobb méztermelője, a hazai méhészetek körülbelül 1,2 millió méhcsaládot tartanak. Az ágazat komoly erőket mozgatott meg azért, hogy a méhsűrűség az unióban a jövőben is Magyarországon legyen a legmagasabb, azaz egy négyzetkilométerre továbbra is 12 méhcsalád jusson. A beporzó rovarok kulcsfontosságúak a biológiai sokféleség megőrzése, a klímaváltozás elleni küzdelem és a mezőgazdasági termelés fenntartása miatt is. A méhészeti ágazat nélkül nincs erős agrárium. Az unióban évente átlagosan megtermelt 250 ezer tonna mézből Magyarország közel 10 százalékkal veszi ki a részét – közölte Simon Attila mezőgazdasági szakértő.
A méz rendkívül egészséges élelmiszer, természetes antibiotikum, vitaminok és ásványi anyagok tárháza, ezért is fontosak a hazai mézkampányok, és a méhészek célzott támogatása, hogy általuk növekedjen a belföldi mézfogyasztás. Utóbbi komoly lemaradásban van az egy főre vetített, évenkénti 1,7 kilogrammos uniós átlagtól. Figyelni kell arra azonban, hogy a fogyasztók csakis jó minőségű terméket válasszanak, ugyanis megjelent a piacon az Ázsiából származó felcukrozott, hígított áru is, ami gyakran megtévesztheti a vásárlókat a boltok polcainál. Ennek elkerülése érdekében érdemes helyi termelőktől megvásárolni a jó minőségű mézet.
Kezdőkép: archív
