Korabeli hangszerek, fegyverek és szarmata viseletbe öltözött emberek fogadták a látogatókat a Hatvany Lajos Múzeum udvarán. Az intézmény egy országos eseménysorozathoz kapcsolódott, amelynek a célja, hogy az érdeklődők beleláthassanak a régészek munkájába úgy, hogy közben a történelem kincseit is megismerhessék – mondta Gál Andrea a Hatvany Lajos Múzeum régésze. – A Régészet Napja egy országos rendezvény. Minden múzeum megrendezi, ahol dolgozik régész kolléga. Nálunk idén két naposra bővült az esemény, mert az új, állandó régészeti kiállításunk megnyitója olyan jól sikerült, hogy az akkor kitalált tematikát most erre a rendezvényre is áthoztuk. A kiállításon közreműködött a Pannonia Sarmatica hagyományőrző csoport és úgy gondoltuk, hogy a Régészek Napján is ők lépjenek föl – mondta.       

Gál Andrea hozzátette, a programok között tárlatvezetés is szerepelt, valamint az udvaron több előadás és interaktív program is várta a családokat, azonban volt olyan előadás is, amire kizárólag felnőtteket vártak.  Délután kettő órától kezdődött a szarmata erőpróba, ami egy játékos, interaktív előadás volt. Délután 5 órától pedig a Nart-eposz mondáit hallhatta a közönség, ez viszont véresebb elemeket is tartalmazott, így a műsor csak a felnőtt nézőinknek szólt – részletezte.       

A szarmaták az első században érkeztek a Kárpát-medence területére – mutatott rá a Pannónia Sarmatica hagyományőrző csoport vezetője. Dala György Dániel azt is elmondta, hogy a szarmaták a hunok megérkezéséig uralták az alföldet és többek között Hatvan térségét is. – Ezen a területen – Hatvan környékén is – jelentős településeik voltak, nagyon sok leletet lehet látni az itteni múzeumban is – mondta.    

Dala György Dániel hozzátette, a szarmaták hasonló kultúrkörből származnak, mint a szkíták. – Hérodotosz azt írja le, hogy a királyi szkíták és az amazonok leszármazottai a szarmaták. Ugyanúgy egy hátrafelé nyilazó, jurtában lakó, nagyállattartó, lovasnomád nép voltak, mint akár a szkíták, az avarok, a hunok, vagy később mi, magyarok – mondta a vezető.   

A hagyományőrző csoport tagjai a korabeli harcmodor bemutatásán túl mesével, zenével és játékokkal is várták a látogatókat a múzeum udvarán, ahol a legbátrabbak különböző próbatételeken bizonyíthatták a rátermettségüket.

Fotó: Albert Péter