Ünnepélyes keretek között avatták újra a „Városmúlt” című szoborkompozíciót a sportiskola udvarán. A rendezvényen az iskola tanulói és pedagógusai közös műsorral készültek, az intézmény kórusa is fellépett. A most elhelyezett alkotás nem ismeretlen a hatvaniak előtt: 2001-ben avatták fel.

A „Városmúlt” kompozíció kívülről befelé haladva jeleníti meg a város fejlődését. A térképszerűen szerkesztett szobor jobb oldalán kortárs, absztrakt formák láthatók, ezeket a művész korunk formavilágaként értelmezi. A belső gyűrűt bástyákkal és kaputoronnyal tagolt várfal övezi, amely a középkori város zártságát és védelmi szerkezetét idézi. A kompozíció így a múlt és a jelen formai világát egyesíti, és történelmi ívet rajzol a szemlélő elé. – A kompozíciónak van egy konstruktív, építkező része, az elülső szakasz, amely a mai kor formavilágát jeleníti meg. A belső, zártabb városrész pedig a középkort idézi, és azt a gondolatot hordozza, hogy egy ősi városban élünk. Az anyaghasználat is fontos üzenetet közvetít, gránit, mészkő és feketegránit alkotja a szobrot, ez utóbbit például a mellvéden használták fel, amit én is most láttam először ebben a formában. Ezek a kövek rendkívül komoly és nehéz anyagok, ez messze túlmutat egy egyszerű bronzöntvényen vagy fa szobron – részletezte Pálffy Katalin.

A szobor egykor Hatvan központjában, a Kossuth téren állt, majd éveken át nem volt állandó helye. Az iskola most nemcsak új otthont, de új jelentést is adott neki – ezt emelte ki az intézmény vezetője. – Fontosnak tartjuk a múltat, mert arra alapozzuk a jelent, és a jelenből fejlődik ki a jövő. Ezt kell a gyerekekkel is megértetni, hogy lássák, van gyökerük, amibe belekapaszkodhatnak. Úgy gondolom, hogy a múlt, jelen és jövő összetartozik, ez a kompozíció talán ezt is kifejezi – tette hozzá Kovács János.

Az igazgató azt is elmondta, hogy a „Városmúlt” most új jelentést nyerhet az iskola falai között: egyszerre idézi meg Hatvan történelmét és üzen értéket a jövő generációinak. Az oktatási intézmény vezetősége bízik abban, hogy az alkotás nemcsak dísze lesz az udvarnak, hanem gondolatébresztő is lesz egyben.

Fotó: Albert Péter