Kocsik Mónika volt a Beszélgetések a Daliban című rendezvény következő vendége. Az evangélikus lelkész több szerepben is feltűnt már a városban, a gyülekezet élén teljesít szolgálatot, emellett többször láthatták már a hatvaniak kiállított műveit akár a galéria falain, akár egy utcai tárlat keretében. Kocsik Mónika Budapesten nőtt fel, barátaival sokat jártak hittanoktatásra és az iskolájuk melletti templomba is. – Mindig néztük a szép templomot a gimnázium mellett, nagyon csodáltam. Miután elkezdtem a hittant, a templomot is egyre sűrűbben látogattam. És így egyre inkább megérett bennem, hogy lelkész leszek – fogalmazott. Így később teológiát tanult az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Több helyen is szolgált, végül Fabiny Tamás püspök megkereste, hogy Hatvanban lenne számára hely, rövid gondolkodás után pedig igent is mondott. Örömmel fogadta, hogy olyan helyre került, ahol élet és nyüzsgés van, és olyan gyülekezettel foglalkozhat, akik már az elejétől szeretettel fogadták őt. Hozzá tartoznak a gyöngyösi evangélikus hívek is, így a mindennapjaiban sokat utazik. Hitoktatást is tart gyerekeknek, emellett sok időt szentel arra, hogy beszélgessen az emberekkel. – Leginkább felnőttek szoktak hozzám fordulni. Én nem vagyok pszichológus, de amit tudok, megteszek. Van, amikor elég, ha meghallgatok valakit, vagy ha együtt keressük a megoldásokat – fejtette ki.

Egy lelkésznek is szüksége van a kikapcsolódásra, egy olyan tevékenységre, amellyel elterelheti a gondolatait, kicsit elmélyedhet magában. Kocsik Mónika már egész fiatalon rátalált erre a kifejezésmódra: rendszeresen fest és rajzol. Gyülekezetekben több kiállítása is volt már, viszont galériaszinten elsőnek Hatvanban nyílt tárlata. Sok terve van még művészetével, csak mint a lelkészi szolgálatot, ezt is nagyon szereti. A Kocsik Mónikával való beszélgetést Czmorek Piroska és Kondek Zsolt zenés műsora színesítette.