Ahogyan egyre hidegebb van, egyre kevesebb a fény és nehezebben tudunk kimenni a szabadba, többen küzdenek a szezonális depresszióval. Ez az emberek többségénél többnyire a decemberi ünnepekkel járó felfokozott hangulat után, januárban jelentkezik. A jellemző tünetek általában az állandó fáradtságérzet, motiválatlanság és mentális kimerültség. Jelenleg pedig plusz stresszforrás a járványhelyzet, amely mentálisan is kimerítő lehet.

A tünetek enyhítésében életmódbeli tényezők is segíthetnek: a testmozgás, a séta a szabad levegőn, az otthoni környezet világosabbá tétele, a stresszkezelés, valamint a társas kapcsolattartás, legyen szó akár telefonos vagy skype-os beszélgetésről, e-mailezésről, mind jótékony hatással lehetnek. Tompa Gyöngyvér pszichológus szerint sokat tehetünk magunkért, ha tudatosan törekszünk arra, hogy átvészeljük a téli, hideg hónapokat mentálisan is.

– A szakma szezonális depresszióként tartja számon a fénymegvonásból fakadó hangulatzavar jelenségét. A téli letargia azonban csak hasonlít a klinikai depresszióhoz. Egyfajta szezonális levertség, ami egyértelműen a kevés napfényhez köthető. Ezzel kapcsolatban kutatók kimutatták, hogy a nagy dózisú D-vitamin bevitele a téli depresszió tüneteit is csillapítja. Emellett bizonyított tény, hogy a mozgás kiváló hangulatjavító hatással bír, több szakember az átmeneti levertségre nem tablettát, hanem testedzést ír elő. Mindemellett érdemes reális célokat kitűzni magunk elé, amivel motiválhatjuk magunkat bizonyos eredmények eléréséért. A saját belső erőforrásaink mozgósításával könnyebben vészelhetjük át ezeket a hideg, téli hónapokat – közölte a pszichológus.

A téli depresszió elsődleges oka Magyarország földrajzi elhelyezkedése, vagyis a téli időszakra jellemző fényhiány. Míg a téli depresszió a skandináv országokban a lakosság negyedét sújtja, a trópusi országokban ismeretlen jelenség. A fényhiány a magyar lakosság 10-12 százalékánál vezet téli depresszióhoz. A kevés napfény a szervezetben alacsony szerotonin és magas melatonin szintet eredményez, ez befolyásolja nemcsak az ember, de még bizonyos állatok kedélyállapotát is.

Kezdőkép: Albert Péter