Hatvanban a Kossuth téren tartottak megemlékezést az ’56-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1956. november 4-én a szovjet csapatok a hajnali órákban hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A félelmetes túlerővel szemben segítség nélkül maradt ország, október 23-a óta folytatott hősi szabadságharca végül elbukott. Kocsik Mónika evangélikus lelkész felidézte az 1956-os megtorlás pillanatait, a politikai vezetők szerepeit kiemelve beszélt az akkor történtekről. Az evangélikus lelkész azt mondta: reménnyel harcoltak a forradalmárok, a remény pedig Krisztusi eredetű.

– A napokban mentünk ki a szeretteink sírjához, azzal a reménységgel, hogy a földi életünk nem ér véget, és újra találkozhatunk egymással. Ezt a vigasztalást, ezt a reménységet Jézus adja nekünk, aki áldozatot vállalt a kereszten mindenkiért, a forradalom hőseiért is. Ők azok, akik nem kímélték életüket sem, mert abban a hitben cselekedtek, hogy egy jobb jövőt készítenek elő utódaiknak. Az ő emlékükre gyújtunk most mécseseket, ami a jele annak a világosságnak, amit Jézus hozott el számunkra, s amivel legyőzzük a sötétséget – fogalmazott Kocsik Mónika.

A kegyelet kifejezéseként az ’56-os lobogót levonták, az árbócok köré pedig a jelenlévők elhelyeztek egy-egy mécsest.