A meleg idő beköszöntével drasztikusan megnő a szabadtéri tüzek kockázata, ezért lépett életbe a korlátozás. Ilyenkor tilos tüzet gyújtani az erdőkben, a fásításokban, valamint azok kétszáz méteres körzetében – ideértve a kijelölt tűzrakókat, illetve a vasút és közút menti fás területeket is. Emellett teljesen tilos a parlag- és a gazégetés. A szakemberek hangsúlyozzák: a szárazságban ott sem tanácsos elégetni a kerti zöldhulladékat, ahol azt az önkormányzat egyébként engedélyezi; tűz- és környezetvédelmi okokból a komposztálás vagy az elszállítás a jó megoldás.
A tilalom által nem érintett belterületeken, így a hatvani kertekben is szabad ugyan sütni, főzni vagy bográcsozni, de ajánlott elektromos vagy gázos eszközöket használni. A nyitott tűzterű szén- vagy fatüzelésnél ugyanis a szél a parázsló részeket akár több száz méterre is elrepítheti, meggyújtva a száraz növényzetet. A katasztrófavédelem arra kér mindenkit, hogy a tüzet egyetlen percre se hagyják felügyelet nélkül, mindig legyen náluk elegendő oltóanyag és kézi szerszám, és fokozottan figyeljenek a szeles időjárásra. Hogy miért van szükség a maximális óvatosságra, azt a vármegyei és a helyi adatok is bizonyítják. – Idén Heves vármegye tűzoltói már 289 alkalommal vonultak szabad területeken keletkezett tüzekhez. Heves vármegyében már csaknem 120 focipályányi területen pusztított a tűz, melyek eloltására 336 tűzoltógépjármű riasztására volt szükség. A hatvani hivatásos tűzoltók idén 21 vegetációs tűznél avatkoztak be – részletezte Nagy Csaba, a Heves Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
A statisztikák mögött az esetek kilencvenkilenc százalékában emberi gondatlanság áll, sokszor egy eldobott, még parázsló cigarettacsikk indítja el a pusztítást. Mivel a természetben okozott károk helyreállásához akár évtizedek is szükségesek, a hatóságok fokozott odafigyelést kérnek a lakosságtól.
