A hirtelen érkező kánikula Hatvanban is próbára teszi a lakosságot. A szervezetünk ilyenkor minden pillanatban a belső hőmérséklet egyensúlyának fenntartására törekszik. Azonban a tartós meleg miatt ehhez jóval több energiát kell felhasználnia. Ez a folyamat különösen megterheli az agyat, a szívet és a veséket, a legveszélyeztetettebb csoportot pedig az idősek és a kisgyermekek jelentik. A hideg- és melegfrontok gyors váltakozása tovább fokozza a kockázatot, főként a krónikus és szív-érrendszeri betegségekkel küzdők körében. Ilyenkor könnyen kialakulhat a köznyelvben hőgutaként ismert hőségkimerülés, amely fejfájással, hányingerrel, súlyosabb esetben görcsrohamokkal vagy eszméletvesztéssel jár.
A megváltozott környezeti hatások miatt a hatvani mentőállomás kapacitása teljesen kihasznált – emelte ki Szabó László, az Országos Mentőszolgálat ügyeleti telephelyvezetője. – Mostanában a riasztások száma majdnem a duplájára emelkedett egy megszokott, átlagos napi riasztási számhoz képest. Jelenleg is, ha végig nézünk, nincs egy mentőautó se itt, a hatvani mentőállomáson, mind kint van, azokat a betegeket igyekeznek ellátni a kollégáim, akik a megváltozott környezeti hatások miatt most egy kicsit rosszabb egészségügyi állapotba kerültek – tette hozzá.
A szakember hangsúlyozta: a védekezés kulcsa a tudatosság. Az évente ismételt tanácsok mellett az újabb kutatások rávilágítottak arra, hogy a fokozott izzadással nemcsak vizet, hanem létfontosságú sókat és nyomelemeket is veszítünk. Emiatt a sima ivóvíz helyett a nátriumot és egyéb ásványi anyagokat pótló izotóniás oldatok fogyasztása is javasolt, amivel hatékonyan megelőzhetjük a szervezet látványos kimerülését.
