A tél a mélynyugalom időszaka a növények életében, az év ezen hónapjaira a nagyobb, aktív munkák már a szántóföldeken is mindenhol lezajlottak. A gazdák gépei pihennek, időszakos karbantartási munkálatok történnek. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy ha a téllel együtt nem jön meg az igazi hideg, a mezőgazdaságban rengeteg problémát okoznak a könnyedén áttelelő kórokozók és kártevők. Ezek ugyanis a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Simon Attila elmondta: jelenleg a szántóföldek talajában minimális a fagy, körülbelül 5-10 centiméternyi lehet.
A mezőgazdasági szakértő összegezte a tavalyi év gabonatermésének arányait is, valamint az ezzel kapcsolatos világpiaci folyamatokat. A búzából tavaly 5,3 millió tonna, kukoricából 6,1 millió tonna, napraforgóból és árpából pedig 1,7 millió tonna termett hazánkban. – A gabonaáraknál jelentős áremelkedés ment végbe a világpiaci viszonyoknak megfelelően, majdnem minden termény ára a duplájára emelkedett, így jó évet zártak a szántóföldi gazdálkodók. Mivel drágul a takarmány, ez begyűrűzött az állattenyésztésbe is, így abban a szektorban is várható volt 20-30 százalékos áremelkedés. A plusz árbevételekből a gazdák elvégzik a szükséges felújításokat, csarnokokat, új magtárakat építenek, illetve az állattenyésztésben is folyamatban van egy genetikai megújítás. Olyan fajokat szereznek be, amik a jelenlegi klimatikus viszonyokhoz jobban tudnak alkalmazkodni és megfelelő hozammal kárpótolják a takarmány áremelését – részletezte a mezőgazdasági szakember.
A gabonaárak áremelkedésének egyik oka továbbá az általános nyersanyag árrobbanás, amit elsősorban a COVID okozta általános jelenségnek tulajdonítanak be. Ami a búzát illeti, az árpa mellett ez a termény rendelkezik a legfeszítettebb kereslet/kínálati aránnyal Európában. Az biztos, hogy 2022-ben is rendkívül változékony gabonapiac várható, számtalan tényező alakulásától függ, hogyan alakulnak majd az árak idén.
Kezdőkép: archív
