Az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján megvalósult építkezés a Pestet Béccsel összekötő vasútvonal első magyarországi szakaszát jelentette, pesti végállomása a mai Nyugati Pályaudvar helyén felépített „pesti indóház” volt. A vonalon Petőfi Sándor is utazott, amelynek hatására írta meg a Vasúton című versét.

A nemcsak a közlekedést, hanem a gazdaságot és az életmódot egyaránt forradalmasító vasút jelentős fejlődésen ment keresztül a 19. század második felében. A hálózat hossza 1850-ben 222 kilométer, 1860-ban 1615 kilométer, a kiegyezés évében 2283 kilométer volt (az ország akkori területét figyelembe véve). A dualizmus időszakában a fejlődés felgyorsult, 1913-ban már 21,5 ezer kilométer vasút hálózta be az országot. Az I. világháborút követően a vasúthálózat 40%-a, 8705 kilométer maradt Magyarország területén, és a vasúti csomópontok jelentős része is a határokon kívülre került. A két világháború között gyakorlatilag nem építettek új vonalakat, a magyar mozdonygyártás ugyanakkor világhírűvé vált. A II. világháborúban hatalmas károkat szenvedett a vasút, vesztesége 70% körülire tehető.

A II. világháborút követően a forgalom gyorsan növekedett, a 60-as évek elejére mind a személy-, mind az áruszállítás teljesítménye meghaladta az 1920 előtti legmagasabb szintet. A legnagyobb teljesítményt a vasút a személyszállításban az 1960-as évek második felében, a teherforgalomban ennél tíz évvel később érte el. A vonatok ekkor már hosszú ideje a legfontosabb közlekedési, szállítási módot jelentették hazánkban. Szintén a hatvanas-hetvenes évekhez kötődik a gőzmozdonyok háttérbe szorulása, helyüket a dízel- és a villamos mozdonyok vették át a vontatásban, utóbbiak szerepe egyre meghatározóbbá vált a nyolcvanas-kilencvenes években.

A rendszerváltás okozta gazdasági szerkezetváltással, valamint a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan a vasúti teljesítmény visszaesett. Jelenleg a személyszállítás utaskilométerben számított teljesítménye kevesebb mint fele, az áruszállítás árutonna-kilométerben regisztrált teljesítménye mintegy négytizede a rekordévekben mértnek. 2015-ben a vasút a távolsági közlekedés teljesítményének 30%-át adta, az utazások száma 144 millió volt, ami 22%-át tette ki az összesnek. Az áruszállításban az előzőeknél kisebb a vasút részesedése (18%), de ebben a tekintetben is a második legfontosabb szállítási mód a közúti szállítást követően. 2014-ben hazánkban 7105 kilométernyi vasútvonalat működtettek, aminek 42%-a volt villamosított.

 

Hatvani vasútállomás

A települést a XIX. század második felében érte el a vasút. 1867. március 31-én indult meg
a vasúti forgalom, amikor átadták a Magyar Északi Vasút által megkezdett, később a MÁV kezelésébe  (1868. július 1.) került Pest-Hatvan, majd május 19-én a Hatvan-Salgótarján vasútvonalakat.
Füzesabonyon át Miskolcra három évvel később, 1870. január 9-én, míg Szolnokra  1873. március 10-én indulhatott el az első vonat. E vonalak megépítésével és forgalomba állításával Hatvan vasúti gócpont lett, és megváltozott az akkori nagyközség arculata is.
Az első hatvani állomásfőnök 1867-ben Méhes Károly, a vasúti hivatalnokok pedig Egedy Lajos  és Róth Miksa voltak. A Vasútépítészeti Igazgatóság hatvani osztálymérnökségének vezetője Ludvigh Gyula volt, aki dolgozott a Hatvan-Szolnok vonal előmunkálatain is. A vasút rohamos fejlődésének köszönhetően az 1880-as években már két osztálymérnökség működött Hatvanban. 1888-ban Baross Gábor utasítására megnyitották a második vágányt Aszód és Miskolc között.  Ennek következtében bővítették a hatvani vasútállomás vágányhálózatát is.

Az 1867-ben átadott, és 1890-ben kibővített régi indóház öt évig üzemelt. 1895-ben épült meg az a nagyobb állomásépület, amely a II. világháborúban, 1944. szeptember 20-án egy súlyos bombatámadás során megsemmisült. A mai épület átadására 1956. január 20-án került sor. Az 1894-ben kiépített hatvani rendező pályaudvart már a következő esztendőben  bővítették. Ezekben az években Scarpa Henrik volt a hatvani állomásfőnök. A rendező pályaudvar  építésekor szenzációs régészeti leletekre bukkantak, melyek ma is a Magyar Nemzeti Múzeum raktáraiban vannak. Az 1877-ben épített ideiglenes fűtőház helyén 1895-ben 12 állásos fűtőház létesült, majd 1930-ban megépült az 1944-ben lebombázott új fűtőház. A XIX. század végén és a XX. század elején fokozatosan kiépült Hatvanban a MÁV kertészet (1886), a tanműhely, a szertár, a pályafenntartási szolgálat, a vontatási főnökség, a távközlő központ és a villamos vonalfőnökség. Az ötvenes években újjáépített szocreál stílusú épület áll ma is az eredeti helyén. Hatvan a Budapest-Miskolc vonal egyik legnagyobb állomása. 2006. július 20-án a sajtó nyilvánossága előtt adták át Hatvan vasútállomásának új utastájékoztató rendszerét, a korszerűsített állomási irányító berendezéseket, valamint a térfigyelő kamerákat.

forrás: KSH/vasutallomasok.hu