A Kodály aulája előadóteremmé változott. Míg a részvevők prezentációjukra készültek, diáktársaik a padon ülve várták előadásaikat. A tehetségnapon csaknem egy tucat gyermek állt színpadra, hogy bemutassák kutatásuk eredményét. Voltak előadások, melyek kifejezetten Hatvanhoz kapcsolódtak. Ádám Antal Albert dolgozatának témáját is a történelmi város ihlette. – Régen Hatvanban is állhatott vár, ez indokolhatja azt is, hogy a városban vannak Vár és Bástya nevű utcák. Ugyancsak ehhez kapcsolódik, hogy szintkülönbségek is felfedezhetők az utakon. Fontosnak tartja a helyi történelmet, a nevezetességek megismertetését, még akkor is, ha már csak maradványai találhatók meg az utcákon – tette hozzá.

Király Anna már tavaly is jó eredményeket ért el a versenyen, mikor a néptáncoktatás fontosságáról írt. Idén a kodályos diákok értékrendjét vizsgálta, ahol összehasonlította az elmúlt 16 évben történt változásokat. Szeptember óta tartó munkáját – 4500 válasz elemzését és több szakirodalom feldolgozását – végül egy 30 oldalas értekezésbe foglalta. Számára a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy most az előadásában mindössze 10 percben kellett összefoglalnia ezt a rengeteg adatot.

Melykóné Tőzsér Judit a felkészüléssel kapcsolatban elmondta; a Bölcsek Köre szakkörben megtanulják a gyerekek, hogyan épül fel egy kutatási folyamat. Ezt követően mentortanárokat rendelnek a dolgozatírók mellé, akik mindenben segítségükre vannak a könyvtárhasználattól kezdve, a kutatómunkán át, az esszé szövegének szerkesztéséig. A versenyzők hipotéziseket állítanak fel, interjúztatnak, kérdőíves kutatást készítenek és dolgoznak fel, mindebből következtetéseket vonnak le és egy rövid előadáson prezentálják mindazt, amit tanulmányuk során vizsgáltak. Ez tulajdonképpen esszenciája a komplex tanulmánynak – részletezte az intézmény igazgató-helyettese, a program iskolai koordinátora.

A Hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola 15. éve vesz részt a Kutató Gyerekek Tudományos Köre mozgalomban.