„A város határán kívül is kutatom Hatvan történetét.” – ezzel a mondattal indította előadását Kassa András a Hatvany Lajos Múzeumban ma délután. A helytörténeti kutató szinte az egész országot bejárta annak érdekében, hogy feltárja a legértékesebb kincseket és leleteket, amelyek Hatvanhoz köthetőek. Mai előadásában egészen a római korig nyúlt vissza, amikor a szarmata népcsoport lakta ezt a területet.
Kassa András helytörténet iránti érdeklődése már gyermekként megmutatkozott. Mindössze nyolcadik osztályos tanuló volt, mikor kerékpárra pattant, hogy megnézze, amint Soproni Sándor és Patai Pál történészek a Csörsz-árok nyomait keresik Hatvannál, de ott volt a gombospusztai római tábor felkutatásánál is.
Hatvan elhelyezkedése bizonyítottan minden történelmi korszakban, így a római korban is értékesnek számított. Ebben az időszakban főként kereskedelmi szempontok miatt emelkedett ki különösen, hiszen az Erdélyből származó márványt, aranyat, ezüstöt és vörösfenyőt a városon keresztül szállították a rómaiak a francia kastélyokba. Ennek pedig maradandó nyomait mutatja a gombospusztai erőd, amelyet a környékbeli barbárok ellen építettek a római zsoldosok, hogy védeni tudják útközben is portékáikat.
A csányi gyümölcsösben megtalált római kori útjelző kő, a Csányon áthaladó Csörsz-árkon lévő kapu, valamint a gombosi tábor pedig egyértelműsítette, hogy a korszakban fontos kereskedelmi útvonal haladt át a településen.
