A Rákosi-korszak leghírhedtebb munkatábora a recski volt, amit az ÁVH működtetett. A magyar gulágban 1950 és 1953 között csaknem 1500 embert tartottak fogva, akikről sokszor a rokonaik sem tudták hol vannak, élnek-e még egyáltalán. A tábor felszámolásának évfordulóján Boross Péter volt miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke azt mondta: kiemelten fontos tisztelni azokat, akik e táborban a kínokat átélték. Emléküknek figyelmeztetéssel kell ránk hatnia, mert nem szabad elfeledni, hogy egy hatalom milyenné tud válni. – Amikor már azt hisszük, hogy a kommunizmus vérben, gyilkosságban, és a nemzeti identitás lerombolásában mindent elkövetett, akkor ez a hatalom létrehoz még egy ilyen zárt tábort, ahonnan esély sincs a szabadulásra – fogalmazott. Hozzátette: a történtek miértjét is meg kell vizsgálni, hogy mi szükség volt erre a munkatáborra. A válasz pedig a hatalom tombolása, szélsőséges gyűlölködése, valamint a félelem azoktól, akik a lelkükben hordozták a magyarság és a hívó kereszténység eszméit.
Az évforduló alkalmából Hatvanból is érkeztek Recskre. Horváth Richárd a város nevében megkoszorúzta az emlékművet. A polgármester úgy fogalmazott: az idősebbek mellett a fiataloknak is tudniuk kell, hogy voltak olyan események, amikor a hatalom minden határt átvágva embereket nyomorított meg. Családokat szakítottak szét, és úgy biztosította saját hatalmát, hogy abba magyarok haltak bele.
