Mindazok, kik figyelemmel követték Horváth Richárd polgármester nyilatkozatait, már felfigyelhettek rá, hogy az elmúlt két évben több alkalommal is emlegetett „Láthatatlan kezeket”, melyek megpróbálják ellehetetleníteni Hatvant és elvenni a hatvani polgároktól a további fejlődés lehetőségét. Az önkormányzat vezetése ennek okán alternatív források után nézett – sikerrel. A polgármester így jogos örömmel jelenthette be: Hatvan nem függ a TOP forrásaitól.

– Büszke vagyok rá, hogy Hatvan végre független lett pénzügyileg is – nyilatkozta a polgármester, aki azonban hozzátette: Nem felejtjük azonban el, hogy az önkormányzat ígéretet tett arra, hogy közzé teszi pályázatait és az értékeléseket is. A hatvani lakosoknak jogukban áll megismerni az ezzel kapcsolatos tényeket, hiszen Hatvan a hatvaniaké! A sok vélemény helyett beszéljenek a tények!

Mint arról már több alkalommal is beszámolt a hatvani média, az önkormányzat több mint 6,4 milliárd forint értékben pályázott az európai uniós támogatású TOP (Területi Operatív Program) forrásaira. Az ilyen pályázatokat formai és szakmai szempontok szerint értékelik. A benyújtott 19 pályázat közül csak a legkisebb, egy 22 milliós óvodai energetikai korszerűsítés nyert támogatást. Adja magát az ésszerű kérdés: Ilyen rosszak voltak a hatvani pályázatok, vagy valakiknek nem érdeke, hogy Hatvan fejlődjön?

 

Lássuk tehát a tényeket!

A hatvani önkormányzat a település belvízelvezetésének megoldására mintegy 400 millió forint forrásra pályázott. A pályázati kiírás: TOP-2.1.3-15, Belterületi csapadékvíz elvezetés rendszerének fejlesztése. Az önkormányzat célja a fejlesztéssel az lett volna, hogy fejlessze a területek lokális vízelvezető rendszerét. Ez a fejlesztés jelentősen csökkentette volna a hatvani lakosok kárát az esővíz felhalmozódásának leginkább kitett utcákon.

Az NGM által felkért független szakmai értékelők feltétel nélkül támogatásra ajánlották a projektet, amit a Heves Megyei Közgyűlés elutasított. Az elutasítás indokai burleszkbe illenek! Nevethetnénk is, ha ezzel a megye nem fosztotta volna meg Hatvan lakosait 400 millió forint támogatási összegtől. A dokumentumokból fehéren-feketén kiderült, hogy az értékelés nincs összhangban az elutasítási indokokkal.

Az alábbiakban a csapadékvizes projekt elutasítási indokait és az azokhoz kapcsolódó értékelői megjegyzéseket idézzük. Mindenki döntse el, hogy mennyire tartja ezek után megalapozottnak a végső döntéseket:

 

A megyei döntés-előkészítő bizottság elutasításának indoka Értékelői megjegyzés a szakmai értékelőlap alapján
„1. magas fajlagos kivitelezési költség” „A beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel tervezett. – Megfelelt. Az árképzés bekért árajánlatok alapján történt.”
„2. az elmúlt tíz évben több, vízgazdálkodást célzó beruházás valósult meg a településen” Értékelés 34. pontja: 5/5 pont: „A PET 3. számú táblázata tartalmazza az elmúlt 10 évben megvalósult vízgazdálkodási célú fejlesztéseket”
„3. a projekt által megvédeni kívánt épített környezet értékének és a projekt összköltségének aránya rendkívül alacsony” „05. pont alapján a megvédett területen található épített környezet értéke meghaladja a projekt elszámolható költségét. – Megfelelt; a PET 1.7 pontja a védendő értéket tartalmazza. A védendő értékek aktuális bruttó értéke 618 m Ft, mely meghaladja a projekt elszámolható költségét.”

A Heves Megyei Közgyűlés nemleges döntése az alábbi hatvani utcákra nézve kedvezőtlen:

Teleki, Mohács, Kard, Hétvezér, Buzogány, Botond, Munka, Mátyás király, Arany János, Bem, Rákóczi szerviz út, Boldog úti árok, Mikes utcai köz, Zrínyi, Jávorka, Kölcsey, Mikes, Hegyalja, Báthory.

 

Ezekkel az indokokkal akadályozták meg, hogy mintegy 20 utca több ezer lakosának életminősége javuljon. Ezeket az indokokat tudta megfogalmazni a Bíráló Bizottság. Ezek az emberek adták nevüket ehhez a döntéshez:

Heves Megye Közgyűlése létrehozott egy ideiglenes bizottságot: Megyei Döntés-előkészítő és Pályázatértékelő Ideiglenes Bizottság néven, melynek tagjai (7 fő):

 

Elnöke:

Kómár József László

 

Tagjai:

Kovács Béla

Csik Balázs

Érsek Zsolt

Orbán Gábor Gyula

Külső tagjai:

Doros Péter (2016. december 26. óta Budai Ferencné lépett a helyébe)

Oroján Sándor

Ez a bizottság tesz javaslatot a döntésre minden projekt esetében, majd a végső döntést Szabó Róbert, a Közgyűlés Elnöke és az Irányító Hatóság vezetője közösen hozzák meg. Ebben a kéttagú döntéshozó testületben azonban Szabó Róbertnek, azaz a Megyének vétó joga van. Fontos kiegészítés, hogy Szabó Róbert távollétében teljes körű meghatalmazással ebben a kérdésben Tóth Csaba, egykori hatvani kabinetfőnök, Szabó Zsolt jobb keze helyettesítheti az elnököt.

 

Utólag módosított játékszabályok

S ha a bizottság tagjainak a „hazai pálya” előnye nem lett volna elég, az EU-pályázati rendszerben mindeddig példa nélküli helyzettel szembesült Hatvan.

Számos pályázat esetében az eredeti (a pályázat meghirdetésekor érvényes) értékelési szempontrendszerét és pontozását megváltoztatták… 4 esetben közvetlenül azután, hogy Hatvan szabályosan, határidőre benyújtotta pályázatát. Ennek oka ismeretlen – legalábbis érdemi választ Hatvan nem kapott hivatalos kérdésére. A változtatást szakmai indoklás nélkül hajtották végre, mely változás természetesen hátrányosan érintette Hatvan városát.

Jelen csapadékvizes projekt esetében nem a hatvani projekt beadását követően, hanem még azt megelőzően módosult a pontozás. Az eredeti pontozási rendszerben, egyébként, a hatvani projekt a megszerezhető pontok 95 százalékát szerezte volna meg (ez a Hatvan által elérhető maximum). A módosított pontozás szerint csak a megszerezhető összpontszám 66 százalékát kapta a projekt.

– Amikor értesültünk erről, percekig csend honolt a hivatalban. Úgy éreztük magunkat, mint az a focista érezhetné magát, akit a győztes, kétgólos győzelmet követően tájékoztatnának, hogy ennek az egy meccsnek a győztese nem az, aki több gólt rúg, hanem az, aki többet kap… Ráadásul a pontozás módosításának semmilyen szakmai indokáról sem tájékoztatták Hatvan városát a többszöri hivatalos kérés, kérdés ellenére sem – mondta el Horváth Richárd, aki szerint a településen élőknek jogukban áll tudni, hogy a felelős megyei vezetés miért megy szembe a megye harmadik legnagyobb városának, s több ezer hatvani lakosnak az érdekeivel.