Az április másodikai hatvani csatával vette kezdetét a dicsőséges hadjárat, az évfordulóhoz kapcsolódóan tartott előadást az ütközetekről Hermann Róbert történész a Hatvany Lajos Múzeumban. Rávilágított arra, annak ellenére, hogy több mint 160 éve történt eseményekről van szó, még mindig lehet új információkat találni, még mindig lehet korábban ténynek hitt dolgokat megcáfolni. Máig vannak komoly felfedezések, amik ugyan a végeredményen nem változtatnak, de sok pluszt adnak a történelemhez.
Ilyen például az, hogy egy legenda szerint, a kápolnai csatát követően Windisch-Grätz olyan hadijelentést küldött a császári udvarba, miszerint nemsokára Debrecenbe érkezik. Erről nemrégiben kiderült, hogy hamisítvány. Ebből adódóan nem is lehetett olyan nagy következménye, amit a történelemkönyvekben találunk – vázolta Hermann Róbert.
Óriási a fennmaradt iratanyag ebből az időszakból hazánkban, a bécsi levéltárban, de Oroszországban is rengeteg kutatni való dokumentáció van még. A munkát pedig lassította, hogy korábban hosszú évtizedekig nem lehetett hozzáférni az orosz írásokhoz.
Hermann Róbert szerint elvitathatatlan a forradalom és a szabadságharc érdeme, mivel a honfoglalás és az államalapítás után ez volt az egyik legnagyobb hatású társadalmi fordulat történelmünkben. A rendi társadalomból a polgáriba léptünk át, megszűnt az előjogokra épülő berendezkedés, és ezt követően a tehetség dönt arról, hogy ki milyen messzire jut a társadalmi ranglétrán.
