A Márton-nap középpontjában a libák, az újbor és a libából készült ételek állnak. A legenda szerint Szent Márton nagyon szerény ember volt, nem akart püspök lenni. Menekülvén a kinevezés elől elbújt egy libaólban, de a gágogás leleplezte és végül püspökké szentelték, jósága miatt. A néphagyomány szerint, Márton-napon megbosszuljuk a libák hangoskodását és lakomát csapunk. Így, aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik – tartja a közmondás. Ez az ünnep, a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű, gazdag falatozás és a mulatság megengedett.
Mindenhol kicsit másképp, de tulajdonképpen ugyanazokat a tipikus ételeket készítik és fogyasztják Szent Márton napján. Rátz Zsuzsanna erdélyi származású, csupán néhány éve él Hatvanban. Elmondása szerint szülőfalujában ilyenkor az volt a szokás, hogy befűtötték a kemencét és cserépedényben készítettek Márton-napi lakomát. Számos módon elkészíthető a liba: levesként, főételként töltve, sütve párolt lilakáposztával vagy zsemlegombóccal. Mégis a ludaskása az egyik legelterjedtebb hagyományőrző étel: a szárnyas belsőségeit, illetve apróbb részeit főzik össze rizzsel.
A húsboltok is a szárnyas többféle részével készültek a november 11-ét megelőző időszakra. Lehet kapni egész madarat, nyakat, combot, szárnytőt, hájat és tepertőt, illetve a szárnyas legnemesebb részét, hízott libamájat is. – Az idősebbek körében a kása jelenti a tradíció szimbólumát, míg a fiatalabbak inkább combot vagy májat sütnek erre a napra – hangsúlyozta Szekszius Edit húsbolti eladó. – Sokan viszont csak tepertőt vagy zsírral megkent pirítóst fogyasztanak ekkor – tette hozzá. A húsválasztás viszont gondos figyelmet igényel, ugyanis a hagyomány szerint, ha hosszú és világos csontú libacomb kerül az asztalra, enyhe téli időszakot idézünk elő. További időjóslás kötődik ehhez a naphoz: ha Márton-napon hull a hó, szintén enyhe tél várható, ha viszont eső esik, rendszerint fagy és szárazság követi.
Az éttermekben is készülnek Márton-napi menüre. A Grassalkovich Étterem üzletvezetője elmondta, van igény a libás lakomára, már több asztalfoglalásuk is érkezett a hétvégére. – Egy komplett menüsorral készülünk, ahol előételnek libatepertőt zöldséggel és friss kenyérrel kínálunk, majd libalevest maceszgombóccal, főételként pedig konfitált libacombot és libamellet káposztás kockával, illetve sóletet töltött libanyakkal – részletezte Dudok Richárd üzletvezető. – Desszertként pedig lúdlábtortát, illetve gesztenyés tiramisut tálalunk – folytatta. Az étterem ételeiben a hagyományőrzést hangsúlyozzák, amelyeknek elengedhetetlen kiegészítője Szent Márton új bora is.
A nagygombosi borászatban is a napokban végeztek az idei szürettel. Palackban még nem, de a fahordókban már ott rejlik a legfrissebb nedű. Takács-Barta Anna borász szerint, a jó bornak hónapokig állnia kell, hogy a hordó ízét kellőképp átvegye, így nem szívesen siettetik a palackozást. Legyen hordóban vagy üvegben, már az itteni borászat dolgozóinak is kedvencévé vált a nemrégiben bogyózott rozé. – Az utolsó préselés szerdán volt, így már a vörös borok is lekerültek a pincébe, a hárslevelűnk egy része már nagyon szépen kierjedt, továbbá a Gamay Rosé már nagyon kellemes állapotába jutott – fejtette ki a borász. – Utóbbit a krémessége miatt tökéletesen lehet párosítani a libaételekhez – hangsúlyozza Takács-Barta Anna borász, a Nagygombos Borászat Kft. vezetője.
A legenda szerint, aki az újborból kissé spiccesre issza magát Márton napján, annak jövőre nem kell félnie a gyomorbántalmaktól és a fejfájástól sem.
Fotó: H. Szabó Sándor
