Már az óvodákban is elkezdődtek a farsangi programok, legutóbb a Csicsergő Óvoda gyermekei tartottak bált, ahol különböző táncos, zenés játékokkal, na meg persze színes jelmezekkel készültek. A hagyományok szerint a téli ünnepkör régóta az önfeledt mulatozásról szól, mivel nyáron a sok munka miatt az emberek nem értek rá szórakozni, ezért ebben az időszakban tartották a bálokat, lakodalmakat. Ezek az ünnepségek pedig az utolsó három napra – farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyó keddre – még inkább felsűrűsödtek. – A jelmezekbe öltözések is visszavezethetők korábbi játékokra. Az Északi-középhegységben jellemző volt az asszonyfarsang, ami a nők zárt mulatsága volt, férfi nem tehette be oda a lábát. Ilyenkor az asszonyok férfi ruhákba öltöztek és úgy szórakoztak, mint a férfiak. Már ez is az álarcos, inkognitóban mulatós, valaki másnak mutatni magunkat törekvéseket szolgálta ki – mondta el Deme Ágnes néprajzkutató.

Erre az időszakra jellemzőek a tipikus ételek, az egyik legismertebb a fánk, aminek korábban mágikus jelentőséget is tulajdonítottak. Volt, ahol azért sütötték, hogy a szél ne vigye el a háztetőt. Népszerű még ilyenkor a farsangi sonkás kifli, illetve a gombás, farsangi korhelyleves. Ugyanakkor több babona is köthető az ünnephez, ilyen például, hogy a fiatal lányok férjjósló praktikákat vetnek be, hogy megtudják, ki lesz számukra az igazi. A farsang vége pedig a húsvétot megelőző 40. nap, a hamvazószerda, amikor elkezdődik a böjt.