A múzeumi világnap ünneplését először május 18-án tartották meg. Mára több mint száz ország, csaknem 30.000 múzeuma vesz részt az eseményben. A világnap célja, hogy az év ezen napján komolyabb figyelem irányuljon a múlt emlékeit őrző és bemutató intézmények felé. Hatvan városa két múzeummal is büszkélkedhet, s mindkettő tartogat kuriózumot a látogatóknak.

Az Integrált Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény elődjét, a Hatvany Lajos Múzeumot 1969. január 1-jén hozta létre Hatvan város elöljárósága. A Hatvany családdal való szoros kapcsolatokat követően az intézmény 1974-ben felvette a Hatvany Lajos Múzeum nevet. Végleges helyét 1996-ban foglalta el a gróf Grassalkovich Antal építtette Sörfőző-házban. Néhány éve, 2014-ben teljesen újjászületett, interaktív élményeket nyújtó modernizációja fontos mérföldkő a város kulturális öntudatának visszaszerzésében.

 

A látogatószám rohamosan növekszik, a 2017-es év során több mint 40.000 fő fordult meg az intézményben. Közülük is kiemelkedett névadójuk unokája, az USA-ban élő Hatvany Károly villám-vizitje. Vendégeik jelentős hányadát a gyerekek alkotják, az óvodai és iskolai csoportok tanórákon belül és kívül vesznek részt a múzeumi foglalkozásokon, tekintik meg a kiállításokat. Délutáni rendezvényeket, előadásokat a múzeum és a könyvtár heti rendszerességgel tart, ezek főként a nyugdíjas korosztály érdeklődését keltik fel.

 

Hatalmas, mintegy 25.000 darabból álló gyűjteménye egyedülálló: történeti, képzőművészeti, régészeti és néprajzi területről felhalmozott tárgyak, fotók és dokumentumok alkotják. A helytörténeti gyűjteményt többek között mintegy másfélszáz hatvani témájú képeslap, világháborús naplók, az internálásokkal kapcsolatos visszaemlékezések, s számos kisebb, családi levéltárból származó irat is gazdagítja, mely utóbbi a családfakutatók számára lehet különösen hasznos.

 

Országos jelentőséggel bíró műtárgyai közt szerepelnek a Hatvany családra vonatkozó iratok, Telegdi Miklós esztergomi érsek prédikációs könyve, XVII-XVIII. sz.-i városlátképek és metszetek, de találhatunk itt Deák Ferenctől, Doktay Istvántól, vagy akár I. Ferenc Józseftől származó emlékeket is.

 

A néprajzi kollekció jellemzően Hatvan környéki tárgyi anyagot tartalmaz, úgy mint kézműves mesterségek használati tárgyai, népi vallásosságot képviselő kellékek és a paraszti háztartásban használatos mindennapi eszközök. Öltözék tekintetében a térség viseletét bemutató gyűjteményből kiemelkednek a boldogi népviselet ruhadarabjai, ahogyan országosan egyedülálló a 800 db feliratos falvédőt tartalmazó összeállításuk is. A képzőművészetet néhai helyi alkotók munkái mellett olyan nevek képviselik, mint Moholy-Nagy László, Korniss Dezső, Kondor Béla, vagy Keserű Ilona, de ők kezelik Lesznai Anna és Gergely Tibor hagyatékát is. Legbüszkébbek a 10 darabból álló litográfiasorozatra, mely Oscar Kokoschka alkotása.

 

A környékről származó régészeti leletek is nagy számban megtalálhatók az egykori sörház falai között. Több mint 400 doboznyi, különböző korú és anyagú tárgyi emléket őriznek az újkőkortól kezdve a török korig bezárólag. A kora bronzkori hatvani kultúra idejéből származó amforák, cserépedények, valamint bronz munkaeszközök és ékszerek mellett középkori érmék, agyagkorsók és török kori bocskortalpak is a gyűjteményt gyarapítják.

 

A hatvani sörfőzés hagyományainak életre keltéséhez nagyban hozzájárul a Serfőzde, mely a felújítás óta üzemel, sajátos levezetést nyújtva ezzel a tárlatokat végigjárók számára, s gasztroélményben részesítve akár az utcáról betérőket is. A német tisztasági törvényt betartva, egyedi és védett receptúra alapján készül a Hatvani Világos, Barna és Búza. A három alapíz mellett az idei év áprilisától Meggysörrel is bővült a kínálat.

 

A Kossuth tér díszeként pompázó barokk kastély ad otthont a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumnak. A Grassalkovich Antal által építtetett, hányatott sorsú műemlék épületet kiemelt beruházásként 2013-ban kezdték felújítani, majd 2014. április elején nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára, immár új, teljes körű funkciót ellátva.

 

Ennek köszönhetően a Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként, Hatvanban működik Közép- és Kelet-Európa egyik legmodernebb tematikus múzeuma, mely a vadászati, halászati és erdészeti tudományágak fontosabb elemeivel ismerteti meg a látogatókat, s teszi mindezt a legmodernebb interaktív eszközök felhasználásával. Így válik egyszerre látogatóbarát múzeummá, oktatási központtá, s emellett tartalmas kikapcsolódást biztosít a családok és gyermekek számára is.

 

A kastély parkjának és épületeinek felújítása és hasznosítása révén a terület részben közparkká vált, részben új élményelemekkel várja az ide látogató turistákat. A vadászati élményparkban egyebek mellett sövénylabirintus, vadászati élménytér, ügyességi játékok és kilátó, valamint természettudományi kiállítások, múzeumpedagógiai programok várják a közönséget. A megvalósult fejlesztés által újra a város szerves részévé vált létesítmény egyúttal nagyobb rendezvények helyszíneként is szolgál.

 

A főépületben három szinten, a pincétől az emeletig természettudományos, vadászati, halászati és kultúrtörténeti témájú állandó kiállítások látogathatók. Ezek mindegyike a mai, modern kiállításrendezési elveknek megfelelően többrétegű, különböző célcsoportok érdeklődésének megfelelő tartalommal. Bemutatják a magyar vadászat, vadászmesterség és vadgazdálkodás hagyományait, eredményeit, természeti hátterét.

 

A Kárpát-medence legfontosabb élőhelyeit és vadfajait is felsoroltató látványos tárlatban egy rámpán végigsétálva a tengerszint feletti magasság változása szerint kialakult élőhelyeket és vadászható vadfajokat ismerheti meg a látogató. A játékos nyomkövetéssel is kiegészült kiállítás interaktív játékok segítségével hozza közelebb a tájak, erdők, vadfajok megismerését, ökológiai rendszerben betöltött szerepüket.

 

A halászmesterség és a horgászat fejlődését követhetjük nyomon a pincében kialakított helyszíneken, élőhalas akváriumok és realisztikusan kidolgozott műpéldányok segítségével. A legjellemzőbb hazai halfajokon és kifogásuk eszközeinek bemutatásán túl érdekes korábbi és aktuális statisztikai adatokkal is bővülhet tájékozottságunk.

 

A vadászat mindig is része volt az emberiség történelmének, kultúrájának. Célja egykor az élelemszerzés, kereskedelem és a szórakozás volt. Mára inkább a vadgazdálkodás és a környezetvédelem fontos területévé vált, előtérbe helyezve a vad védelmét, az állományok kezelését és a vadászok kötelezettségeit. Hűen névadójához, Gróf Széchenyi Zsigmondhoz – aki a magyar vadászati kultúra kimagasló alakja –, a múzeum minden kiállítása a vad megismerését, értékének bemutatását és tiszteletét szolgálja.

 

Kép és szöveg: Albert Péter
Forrás: Hatvany Lajos Múzeum, www.vadaszatimuzeum.hu