A Hatvany Lajos Múzeum udvarán gyűltek össze a hatvani és a felvidéki értékek kutatásait képviselők, hogy bemutassák: a határon innen és a határon túl is számtalan közös kapcsolódási pontja van a magyarságnak. Hatvan, a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság által kiírt nyílt pályázati felhívásán nyert támogatást a felvidéki értékek felkutatására. A pályázat célja, hogy Kelet-Szlovákia magyarlakta területeinek értékeit összegyűjtse, különösen azokat, amelyek Hatvanhoz is kötődnek.

Horváth Richárd, Hatvan polgármestere beszédében elmondta: több mint ezer éve élünk Mária országában, harcoltunk Európáért, harcoltunk Magyarországért. Megszálltak minket a törökök, a tatárok, a szovjetek, de mi mindig kitartottunk és kitartunk. Történelmünk folyamán nem mindig esett egybe a nemzethatár az országhatárral. Kötelességünk, hogy megtaláljuk a közös szálakat, a közös értékeket. Kitért arra, hogy az itt élő településeket összekötik értékeik a múltban, a jelenben, és azon dolgoznak, hogy ez a jövőben is így legyen.

Surján László, a Charta XXI elnöke arról beszélt, hogy kiemelten fontos a hungarikumainkkal foglalkozni és a lehető legjobban megbecsülni őket, hiszen ezek adhatnak nekünk megfelelő nemzeti identitást. – Nekünk, magyaroknak sajátosságunk, hogy épített örökségünk javát az ország határain kívül találjuk meg. Éppen ezért számunka természetesnek kell lennie, hogy ha értékeinkről van szó, akkor azok a közös értékeink. Éppúgy magyar, mint szlovák – fogalmazott.

Ferencz Beatrix múzeumigazgató szerint a legfontosabb hungarikumunk a kultúránk. Arra kell törekednünk, hogy minél jobban megismerjük azt, és felfedezzük a másokkal való közös kapcsolódási pontjainkat.

Ezt követően a résztvevők megtekinthették a kiállítást, ahol Losonc, Jánok, Rimaszombat és Alsókörtvélyes értékeivel ismerkedhettek meg. Mind a négy település rendelkezik olyan sarkalatos, Hatvanhoz kötődő kapcsolódási ponttal, ami egyértelművé teszi az elválaszthatatlan köteléket. Rimaszombatnál is a város fejlődésének motorja volt a cukorgyár, emellett pedig a Hatvanban született, mára boldoggá avatott Meszlényi Zoltán ott végezte iskolai tanulmányait. Jánok községgel szintén egy kiemelkedő személyiség a kapocs: Papp-Váry Elemérné magyar költőnő, a Hitvallás alkotója a felvidéki faluban született, de ugyanígy kötődik Hatvan Alsókörtvélyeshez is: Lesznai Anna szülőfalujához. Dél-Szlovákia egyik legnagyobb városa, Losonc számtalan magyar kulturális értékkel bír, mint a táncház, kórus, ételek, épített és természeti környezet nevezetességei, valamint a Szabó Gyula Galéria. Böszörményi István helytörténész Losonczról elmondta: a város legismertebb épületét, a református templomot 1851-ben romjaiból építették újjá, annak padlótégláját pedig egy hatvani tulajdonú gyárból szállították.