–  Március 6. a Logopédia Európai Napja. Valószínűleg kevesen tudják, hogy van ilyen nap.

Létrejöttét többek között az indokolta, hogy felhívják a figyelmet a logopédia, mint szakma szerepére. Az önkifejezés, a társas interakció alapvető eszköze a beszéd. Időt, figyelmet kell szánni arra, hogy beszédünk, kifejezőkészségünk, kommunikációnk jó színvonalú legyen.

–  Mikortól kell odafigyelni a gyermek beszédére?

A kezdetektől oda kell figyelni. Mindig vissza kell jelezni a gyermeknek. Már csecsemőkorban elkezdődik a párbeszéd a gyermek és a szülő, a gyermek és a környezet között. Odafigyelünk a sírásra, a gagyogásra, hiszen a csecsemő kezdetben így kommunikál. Ebből fejlődik a beszéd, és ezzel együtt a kötődés, a kapcsolat.

– Mikor vehetjük észre, hogy gond van a beszéddel?

A szakma szabálya szerint, hogy ha egy gyermek három éves kora körül még nem beszél, akkor ajánlott szakemberhez fordulni.

– Ne legyünk türelmetlenek? Hiszen vannak gyermekek, akik már egy éves korukban elkezdenek beszélni.

Valóban vannak gyermekek, akik már egy évesen tőmondatokat használnak, de a megkésett beszédfejlődés, a három éves kor körül induló beszéd sem kóros. Különösen akkor nem, ha a nem beszélő gyermek mindent megért és amikor „ö-ö-vel” jelez, mutogat, akkor a ki nem mondott szavak mögött látni a gyermek arcán az értelmet, tehát céllal kommunikál, csak még nem használ szavakat.

– És ilyenkor mit ajánl a szakember? Ne értsük meg, mondassuk ki a gyermekkel?

Nem, nem kell kimondatnunk. A gyermek mutogatását is meg kell értenünk, hiszen ő nem bünteti a felnőttet azzal hogy nem beszél, hanem egyszerűen még nem tud beszélni. Ilyenkor értsük meg és mondjuk ki helyette. Ha például a bögre felé mutogat, kérdezzük meg: inni szeretnél? Töltök neked teát. Hiszen ilyenkor a beszédértést fejlesztjük. Majd ezt követi a beszédprodukció, a beszédteljesítmény. Olyan ez, mint amikor idegen nyelvet tanulunk: már sok mindent értünk, de még nem tudjuk mondani, még nem tudunk beszélni.

– Mikortól mondható, hogy gond van a beszéddel, mikortól forduljunk logopédushoz?

A három évesen nem beszélő gyermekkel mindenképpen. Fontos az életkor, hiszen nem mindegy, hogy a selypítő, pösze gyermek milyen életkorú. Ami 3-4 évesen beszédfejlődési rendellenesség, az 5-6 évesen már beszédhiba. Azért is jó, ha a szülő szakemberhez fordul, és nem megy át önjelölt logopédusba, mert minden terápiát, minden szakszerű ellátást vizsgálat és diagnózis előz meg. Sohasem a beszédhibát, hanem a beszédhibást kezeljük. A rosszul ejtett hangok korrekciójánál tekintettel kell lenni az oki háttérre, magára a tünetre és a gyermekre: életkorára, érdeklődési körére. Ha egy gyermek beszéde 3-4 éves korban nem tiszta, hangokat cserél fel, azaz selypít, még nem igényel szakszerű logopédiai ellátást. Fontos, hogy a környezetében helyes élőbeszédet halljon. Például a gyermek azt kérdezi, „anya hoj a jabda”, akkor az anya azt válaszolja: A labda? A labda a kosárban van. Mindig hallja jól, de ne kényszerítsük a gyermeket a helyes ejtésre, hiszen ő erre még nem képes.

– Ha 4-5 éves korban sem javul a beszéd, akkor jön a szakember?

Igen. Hatvanban a pedagógiai szakszolgálatban dolgoznak a logopédusok. Szülői, vagy intézményi, óvodai, iskolai megkeresésre fogadjuk a bejelentkezőket. Minden év szeptemberében az 5. életévüket betöltött gyermekeknek a logopédiai szűrése megtörténik. Ez egy kötelező szűrés és az erre épülő terápiának a célja az, hogy iskolakezdésre korrigáljuk az esetleg fennálló beszédhibát. Az olvasás, írás elsajátításának alapfeltétele a tiszta beszéd.

– A logopédust nem csak kisgyermekkel szokták felkeresni.

A logopédus nemcsak beszédhibát javít, hanem beszédminőséget is karbantart. Egyes szakmáknál folyamatos a logopédus közreműködése. Gondoljunk a színészekre a bemondókra. A beszédtechnika, a retorikai beszéd tanítása a logopédia külön szakterülete. Egyes szakmák beszédalkalmassági vizsgához kötöttek. Vagy gyakran a fogszabályzó szakorvos javaslatára jelentkeznek logopédusnál a serdülők, a fiatalok. A fogszabályzásnál derül ki, hogy a felső fogsor előredőlésének oka, hogy a páciens minden egyes nyelésnél a nyelvével belülről meglöki a felső fogsorát. Ez a nyelvlökéses nyelés. Ezt kell kezelnie a logopédusnak. Ugyancsak felnőtt kezeltjeink a sztrók betegek, akik az agyvérzés következtében veszítik el beszédképességüket.

– Bár több területet is említett, de a köztudatban a logopédus munkája főként a gyermekek beszédének javításához köthető.

Valóban így van. Pácienseink nagy többsége gyermek. Ezen belül magasabb a fiúk aránya. Általában a lányok korábban kezdenek el beszélni és többet is csicseregnek, mint a fiúk. Ez a készségünk a későbbiek folyamán is így marad. Remélhetőleg férfitársaink örömére.

 

Kezdőképünk illusztráció, forrása: google.com