A méz jótékony hatásai jól ismertek, mégis Magyarországon évente az egy főre jutó mézfogyasztás alig több mint 70 dekagramm. Ez jelentősen kevesebb arány, mint az európai átlag érték, ami eléri az 1,7 kg-ot egyénenként. A méz fogyasztásának népszerűsítéséért, és a hazai termelői méz kiválóságának terjesztéséért számos kampány zajlik az országban. Ennek célja, hogy az emberek fogyasszanak több mézet és ismerjék meg a méhészetben előállított egyéb termékeket.

Lukács János évtizedek óta méhész, ő számos kampányban részt vesz, hogy ismertesse a felnövekvő generációval a méz jótékony hatásait. Mint mondta: ez az élelmiszer ősidők óta az emberi táplálkozás fontos része. Mai ismereteink alapján közel 70 féle gyógy- és fiziológiai hatással bír, többek között nagyon jó immunerősítő, fertőtlenítő hatású, baktériumölő és gyulladásgátló szerepe van az emberi szervezetben.

Azonban a méhek nemcsak mézet, hanem számos értékes terméket állítanak elő, amit ajánlatos jobban megismerni és használni. A propolisz, a virágpor, a méhviasz, a méhpempő külön-külön is sokoldalúan felhasználható termékek, amelyeket a gyógyászatban, a kozmetika iparban, illetve élelmezésben is felhasználnak.

A méhészet azon kevés gazdasági ágazat között van, amelyben Magyarország világpiaci tényezőnek számít, a mézexportáló országok között a kilencedikek vagyunk a világranglistán. Számok szintjén ez annyit tesz, hogy évente 22-25 ezer tonna mézet állítunk elő. Ennek több mint 70 százalékát nem itthon fogyasztjuk el, hanem az Európai Unió piacára megy. Az EU nagyon sok mézet fogyaszt, évente nagyjából 450 ezer tonnát, de ennek csak nagyjából a felét tudja megtermelni, ezért mindenképpen mézimportra szorul. Ezt az igényt elégíti ki részben a növekvő mennyiségű kínai méz, amiből tavaly már 70 ezer tonna érkezett az EU-ba. Erről a mézről azonban elég keveset tudni. Egy kisebb részével valószínűleg nincs gond, viszont a legújabb vizsgálatok azt mutatják, hogy többsége olcsó, silány minőségű vagy hamis ipari méz. Ez már csak annak alapján is logikusnak tűnik, hogy Kína iszonyatos mennyiségű mézet ont magából, többet termelnek, mint a világ összes többi nagy méztermelő országa együttvéve.

Az olcsó kínai dömpingmézet a mézcsomagolók egy része arra használja, hogy felhígítsa vele a termelői mézet. A szakemberek szerint éppen ezért kell előnyben részesíteni a hazánkban megtermelt, kiváló minőségű mézet, mely a termék címkéjén minden esetben pontosan fel van tüntetve, mint származási ország.

– Pozitív előre lépés, hogy 2018 januárjában újabb tárgyalások zajlanak a magyar méhészek és a magyar méz védelmének érdekében Brüsszelben. Nem szabad, hogy az emberek a jó minőségű magyar mézet összekeverjék az esetleg rossz minőségű, hamis termékekkel. A fogyasztóknak azt javaslom, hogy méz vásárlásakor legyenek tudatosak és törekedjenek arra, hogy csakis a magyar címkével ellátott mézet vegyék meg. Forduljanak bizalommal a termelők felé, keressék fel a legközelebbi méhészt, aki egészen biztosan ellenőrzött, kiváló minőségű mézet tud ajánlani – mondta Lukács János, méhész.

A mézhamisítás elleni fellépés legalább annyira közegészségügyi kérdés is, mint fogyasztóvédelmi vagy nemzetgazdasági. Ez a technológia ugyanis nem képes minden veszélyes szermaradványt kiszedni a hamisított mézből, amelyben például nehézfémek maradványait is megtalálták már.

A méhészeti ágazat egészen kis szelet az európai agráriumban, körülbelül félmillió embernek nyújt fő- vagy mellékjövedelmet. Ennek ellenére a növénytermesztés és a méhészet kéz a kézben jár. Ugyanis a méhek és a méhészek a beporzáson keresztül jelentősen hozzájárulnak az európai élelmiszer-termeléshez, a környezet ökológiai egyensúlyának a megtartásához és a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Érdemes tehát megbecsülni és támogatni a méhészetet, a méheket és a mézet.