Az új Pp. alapelvei közé tartozik, hogy a feleknek a peranyag időszerű szolgáltatásával, a bíróságnak pedig aktívabb pervezetéssel kell segítenie az eljárás hatékonyságát, minél gyorsabb befejezését. Új a perkoncentráció elve is: az eljárás kezdeti szakaszában egyértelműen rögzül a jogvita lényege és későbbi menete, hogy elkerülhető legyen a rosszhiszemű, perelhúzó magatartás, és lehetőség szerint már az első érdemi tárgyaláson megszülethessen az elsőfokú döntés. Ennek jegyében január elsejétől lényegesen részletesebb, szigorúbb szabályokat írt elő az új Pp. Meg kell jelölni többek között a pontos jogcímet, jogi érvelést és bizonyítékokat. A bíróság feladata ebben az előkészítő, úgynevezett perfelvételi szakaszban a felek előadásai alapján rögzíteni a jogvita lényegét, a későbbi eljárás, bizonyítás menetét, és ettől később már csak nagyon szűk körben lehet eltérni. Ez a perrend lényegesen gyorsíthatja az eljárásokat.

Az új Pp. rögzíti a bizonyítási szükséghelyzet fogalmát, amikor csak a másik, ellenérdekű fél rendelkezik egy adott bizonyítékkal, és azt bírói felhívásra sem adja ki. Ebben az esetben a bíróság valósnak fogadhatja el a bizonyítékkal alátámasztani kívánt tényt a bizonyíték nélkül is.

Az alperesnek a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül védekezést kell előterjesztenie, ellenkező esetben a bíróság a kereseti kérelmeknek megfelelően bírósági meghagyással fogja kötelezni. A 45 napos határidő bizonyos esetekben meghosszabbítható.

A jogi képviselő nélkül eljárók esetében ugyanakkor jóval enyhébbek a szabályok: formanyomtatványok állnak az ügyfelek rendelkezésére, melyek kitöltésében a kormányhivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatának munkatársai is közreműködhetnek, továbbá a törvényben erre kijelölt bíróságok panaszirodái is nyújthatnak segítséget az ügyvéd nélkül eljáró állampolgároknak a bírósághoz fordulásban, a kereset, viszontkereset, ellenkérelem benyújtásában.

A másodfokú eljárásokban a cél, hogy minél kevesebb legyen a hatályon kívül helyezés, amikor a felek és a bíróság az elsőfokú eljárás megismétlésére kényszerül. Főszabály szerint a másodfokú ügyeket tárgyaláson kívül döntik el a bírói tanácsok, melyeknek ugyanakkor a korábbiaknál szélesebb körben nyílik lehetősége bizonyítás lefolytatására, hogy lehetőleg az eljárás megismétlése nélkül minél hamarabb jogerősen lezáruljon az eljárás.

Az új Pp. létrehozott egy új kollektív igényérvényesítési formát, a társult pert. Ennek megindítására akkor van lehetőség, ha legalább tíz felperes tartalmában azonos jogot kíván érdemben azonos tények alapján érvényesíteni. Erre három ügykörben lesz lehetőség január 1-jétől: fogyasztói szerződésből eredő követelések, munkaügyi perek, illetve emberi tevékenységen alapuló, előre nem látható környezetterheléssel közvetlenül okozott egészségkárosodásból fakadó igények, vagyoni károk esetén. A polgári bírák felkészítése már hónapok óta zajlik, az ehhez szükséges 1800 oldalas tananyag összeállítását az Országos Bírósági Hivatal szervezte meg, a képzésben a Fővárosi Ítélőtábla is részt vett. A polgári bíráknak ez év végéig kell számot adniuk tudásukról, a sikeres vizsgához legalább 90 százalékos eredményt kell elérniük.

A július 1-jén életbe lépő új büntetőeljárási törvény (Be.) egyik fontos célkitűzése szintén az eljárások egyszerűsítése, gyorsítása. Ezt a célt szolgálja többek között, hogy nem szükséges bizonyítani azokat a tényeket, amelyeket a vádló, a vádlott és a védő egyaránt elfogad.

A törvényben meghatározott esetekben fellebbezéskor csak az ügynek azt a részét kell másodfokon felülbírálni, amelyet a fellebbezés érint, és a megalapozatlanság bizonyos eseteinek kiküszöbölésére a másodfokú bíróságnak a jelenleginél szélesebb hatáskörei lesznek annak érdekében, hogy minél ritkábban kerüljön sor hatályon kívül helyezésre és az eljárás megismétlésére.

Az új Be. egyértelművé teszi, hogy a bűnösség bizonyítása a vádló feladata, ennek hiányosságai pedig a jelenlegitől eltérően már nem vezetnek hatályon kívül helyezéshez és új elsőfokú eljáráshoz, a bizonyítás megismétléséhez.

Forrás: adozona.hu