A fűtéstechnológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a fűtőeszközt nem rendeltetésszerűen használják, ha szabálytalan annak kivitelezése, vagy ha a rendszeres műszaki felülvizsgálatot elmulasztották.

Az alábbi tanácsok figyelembevételével mind a kéménytüzek, mind a szén-monoxid mérgezések elkerülhetőek:

A fűtőeszköz és a kémény kialakítását és karbantartását bízzák szakemberre, a házilag barkácsolt berendezések életveszélyesek lehetnek.

Évente legalább egyszer mindenki ellenőriztesse a fűtőeszközét. A lerakódott por és szennyeződés nemcsak rontja a fűtés hatékonyságát, hanem balesetekhez is vezethet.

A családi házakba a kéményseprő nem megy automatikusan, az állampolgár által foglalt időpontban végzi el az ingyenes ellenőrzést és tisztítást.

A szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében gondoskodjanak a lakás megfelelő szellőzéséről. Az új, jól szigetelő ajtókba és ablakokba szereltessenek résszellőzőt. A szén-monoxid akkor alakul ki, ha a nyílt égésterű fűtőeszköz elhasználja a szoba levegőjét az égéshez, és nem biztosított a levegő-utánpótlás.

Egy megfelelően működő fűtőeszköz is bármikor meghibásodhat, ezért tanácsos egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt beszerezni. A nem megfelelő érzékelők életveszélyesek, mert hamis biztonságérzetet keltenek, és korántsem biztos, hogy időben jeleznek.

A katasztrófavédelem azt tanácsolja: ne fűtsenek háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. Az ilyen lerakódások miatt leszűkül a kémény belseje, ami miatt visszaáramolhat a füst a házba.

Ha valaki csak két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban.

A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet. Minden ötödik lakástűz a kéményben keletkezik.