A Hatvani Portrékban ezúttal Jagodics István volt a vendég. A Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola igazgatója fiatal kora óta céltudatosan úgy alakította életét, hogy pedagógus legyen. Bár édesapja azt szerette volna, hogy a hazai könnyűiparban helyezkedjen el, ő kitartott a tanári állás mellett. Először Selypre került, ahol reggel 8 órától este 6 óráig folyamatosan be volt táblázva minden napja. Mindennek pedig eredménye is lett, mivel testnevelő tanárként, az ő irányításával 1981/1982-ben a selypi Kinizsi serdülő csapata nyerte meg a bajnokságot.  Világ életében rendszeresen sportolt, így 1986-ban a jászberényi Lehel csapat – ami akkor NB II-es volt – kapusként le akarta igazolni. – Akkoriban kétezer forint körül volt a tanári fizetés, és itt, csak az aláírásért ajánlottak 60 ezer forintot. Kaptunk volna még szolgálati lakást, a feleségem saját állást, én pedig sportoltam volna. Végül az ő szava döntött, mert azt mondta: István, én nem akarok focistafeleség lenni. Így maradtam a pedagógiánál – idézte fel.

Ugyanebben az évben épült fel Hatvanban a Kodály iskola, ahová testnevelőként és igazgatóhelyettesként ajánlottak neki állást. Elmondta, akkor csupán 27 éves volt, de kiváló kollégák álltak mellette, ami nagy segítséget jelentett számára. Két évvel később pedig, 1988-ban megismerkedtek a Zsolnai-módszerrel, és az országban tizenharmadikként bevezették a Kodályba az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiát. Ennek lényege, hogy minden gyermek tehetséges valamiben, a pedagógus feladata, hogy ezt megtalálja és fejlessze. Ugyanakkor fontos, hogy minden gyermeket emberként és egyénként kezelnek.  Ahogy Jagodics István fogalmazott: az iskola megelőzte korát, más intézményekkel szemben csaknem húsz éves előnyük van ezzel a módszerrel. Az iskola népszerűsége pedig a kezdetek óta töretlen, mindez jól látszik a tanulólétszámon.

Később felkérték, hogy vállalja el a hatvani tankerület vezetését. Mint mondta, nehéz szívvel hagyta ott a Kodályt, de elvállalta a hivatal vezetését, mert akkoriban nem úgy mentek a dolgok, ahogy azt szerették volna.  Azzal a szemlélettel kezdte meg a munkát, hogy ők azért vannak, hogy a hozzájuk tartozó iskolák és igazgatók munkáját segítsék. Ahogy fogalmazott, nagyon más a feladat, mint a korábbi, de ezt is szerette. Mikor 2015-ben kiírták a pályázatot a Kodály igazgatói pozíciójára, úgy döntött, megpályázza.  Élvezte, hogy visszatérhetett az iskolába, hiszen a kezdetektől fogva egy innovatív iskolavezetés és egy innovatív tantestület jellemző a Kodályra.

Jagodics István úgy véli, három jelszó mentén érdemes dolgozni, ez pedig az értékteremtés, az értékközvetítés és az értékőrzés.  Az igazgató szabadidejében sok időt tölt családjával, gyakran bográcsoznak a barátokkal, és szeret egzotikus helyekre elutazni. Ami a jövőt illeti, örülne, ha bővülne a család és nagypapává válna. Az esten diákjai, kollégái is közreműködtek, és fiával is közösen előadott egy Cseh Tamás számot.