A Hatvani Kodály Zoltán Értékközvetítő és Képességfejlesztő Általános Iskola 16. éve vesz részt a Kutató Gyerekek Tudományos Köre mozgalomban, amelyre a Magyar Tudományos Akadémia is felfigyelt, elismerte, s országos programmá tette. A felmenő rendszerű tudománypedagógiai programban a diákok önállóan választott témákról tartanak színvonalas előadásokat. Kutatnak, hipotézist állítanak fel, a tudomány eszközeivel bizonyítják és indokolják feltevésüket. Az írásbeli dolgozatuk képekkel, ábrákkal készített dokumentumok. A gyűjtött ismeretekről és a kutatásról a tanulók iskolai, regionális és országos bemutatókon adnak számot. Melykóné Tőzsér Judit 16 éve mentora ennek a programnak, a diákok pedig évről évre egyre érdekesebb és komolyabb témákat dolgoznak fel. – A diákokat mindig egy mentor készíti fel a kutatómunkák helyes elvégzéséhez. Nagyon fontos, hogy a gyerekek olyan témát válasszanak, aminek sok forrása van akár az interneten vagy a könyvekben – közölte az igazgatóhelyettes.

Az idei tehetségnapon többek között elhangzottak olyan izgalmas előadások is, mint például „A zene mint érték vizsgálata”, vagy a „Vlogok és videojátékok világa”. Szabó Kata „Az eredményes tanulást befolyásoló tényezők vizsgálata” címmel készített prezentációt. Az ő témáját egy interneten olvasott hír ihlette, miszerint a szeptemberben született gyermekek eredményesebbek az iskolai tanulmányaikban. Az ötödik osztályos diáklány erre a hipotézisre építette az előadását. – Engem nagyon érdekelt, hogy milyen tényezők befolyásolják egy diák eredményességét és sikerét. Az előadásomban neves pszichológusok és tudományos kutatások eredményeit használom fel, ettől pedig érdekes és hiteles lett a prezentációm – részletezte az ötödik osztályos tanuló.

Gerbár Boglárka az „Őserő a Föld mélyéről” témáját adta elő, amely a mátraderecskei mofettáról szólt. – A mofetta egy un. gyógyhely, ahol érszűkületes betegek kiválóan gyógyulnak. Ennek a ténynek az okára és magyarázatára voltam kíváncsi – közölte a diáklány.

Oldal Máté Márk a hatvani cukorgyár múltját és annak jelentőségét dolgozta ki, a fiú nagyon fontosnak tartja, hogy ennek a korszakalkotó gyárnak a múltja ne merüljön feledésbe a jövőben sem. – A hatvani cukorgyárban a dédapám, a nagyapám és az édesapám is dolgozott. A családunkban történelme van ennek a gyárnak, és nem szabad elfelednünk ezeket az értékeket – mondta el gondolatait a fiú.

A KGYTK Tehetségnapon elhangzott előadások mögött minden esetben több hónap kitartó kutatómunkája állt, amely végül minden tanulónak sikerélménnyel és pozitív eredménnyel zárult.