Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Az új kenyér ünnepe a legrégebbi és legjelentősebb állami, egyházi ünnepünk. Hatvanban augusztus 20-án szentmisével kezdődött az ünnepség az Újhatvani Szent István király Plébániatemplomban. Farkas László atya a mise kezdetekor áldást és imát mondott a nemzetért, a családokért, a teljes gyülekezetért. Az atya emellett külön áldást és imát kért Koza József atyáért, Hatvan város szeretett prépostjáért, aki betegsége miatt nem tudott az ünnepségen részt venni. Az ünnepi mise szónoka a továbbiakban Balogh Péter Piusz premontrei perjel kormányzó volt, aki részletesen kitért Szent István király munkásságára, és többször is idézett Szent István király intelmeiből, melyet államalapító királyunk Imre hercegnek írt. – A korabeli tanácsok és erkölcsi normák a ma élő ember számára is tartást és erőt adhat a mindennapokhoz. Ne feledjük, hogy az igazság mindig Jézusban van. A ma élő ember legfőbb erénye az lehet, ha magára ölti az új ember jellemiségét, leveti a vágyak által diktált viselkedést: elidegenedés, mohóság, érdekek  és bűnök helyett Jézus felé fordulunk szívünkben – mondta Balogh Péter Piusz premontrei perjel kormányzó.

Az ünnepi mise után a hívek kivonultak a templom előtti Szent István szobor elé, ahol Farkas László atya és  Tatai István református lelkész megszentelték az új kenyeret. Evvel együtt tartották a templom búcsúját is, mivel a Rákóczi út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán álló neobarokk építményt 1929. augusztus 20-án, Szent István király tiszteletére szentelték fel. A felszentelt kenyeret a hívek között osztották szét.

Ezután Horváth Richárd polgármester is ünnepi beszédet tartott. A városvezető szerint augusztus 20-a azt példázza, hogy mindig csak akkor sikerült felemelnünk országunkat, városunkat, ha a magunkba vetett hitünket is sikerült felemelnünk. Ha élni tudtunk lehetőségeinkkel, belátva, hogy a lehetőségek kapuja csak azok előtt nyílik meg, akik előrelátó tervekkel, bátor és okos tettekkel maguk látnak hozzá álmaik valóra váltásához. Még úgy is, ha olykor ezeket a kapukat mesterséges eszközökkel igyekeznek előttünk zárva tartani.

Horváth Richárd polgármester azt mondta: Szent Istvánt és az akkor élt magyarokat is az tette naggyá, hogy élni tudtak a lehetőséggel. Államot alapítottak és hitet tettek a keresztény vallás mellett. Hány és hány nemzet tűnt el azóta a történelem színpadáról. Nem kis büszkeség, hogy mi, magyarok a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartozunk. – S talán nem szerénytelenség részünkről azt állítani, hogy nem kevésbé lehetünk büszkék magunkra mi hatvaniak sem. Történelmi múltunkra és jelenünkre egyaránt. Bátran állíthatom, hogy az elmúlt nyolc év során, a város olyan ívű felemelkedő pályaívet járt be, amelyet korábban álmodni sem mertünk. Joggal nevezhetjük akár új városalapításnak az elmúlt éveket, amelyeket mi hatvaniak közösen teremtettünk meg és jártunk be – fogalmazott.

A polgármester kiemelte: ahogyan az államalapítás sem ért véget Szent István tettével, Hatvan város életében is új korszak kezdődött az elindult fejlődéssel. A magunk mögött hagyott néhány esztendő az elmúlt ezer év tükrében is azt példázza, hogy „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után” is mindig képesek vagyunk megőrizni jövőbe vetett hitünket, alkotókedvünket és életszeretetünket, megőrizve képességünket, hogy lelkünket felemelve akár a legerősebb ellenféllel szemben is megvédjük a városunkat. – Megtanulhattuk, hogy fejlődés, felemelkedés csak akkor születik, ha van összefogás, a siker nem örök időkig tartó állapot, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért mindenkinek meg kell küzdenie.  S e példák okán nekünk, hatvaniaknak az elmúlt néhány évből meg kellett tanulnunk, hogy ellenfelek helyett szövetségeseink számának gyarapításán érdemes dolgozni. Ennek legjobb módja, hogy megvédjük elért eredményeinket és mindent megteszünk azok gyarapításáért. Ezek a tanulságok nekünk, hatvaniaknak zsinórmértéket szabnak városunk jövőbeli útjának kijelölésekor. Csakis rajtunk múlik, hogy Hatvan városának 21. századi építménye milyen otthonunk lesz – zárta gondolatait Horváth Richárd.

Az Augusztus 20-i ünnepség délután a Népkertben folytatódik, ahol többek között vidámparki játékokkal, koncertekkel várják a családokat, a vendégeket.

Fotó: Albert Péter