Fél évezreddel ezelőtt, pontosan október 31-én, tűzte ki Luther Márton 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, mely a változások sorozatának volt zászlós hajója. Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát is, azonban messze túlnyúlik a teológia határain. A politika, a gazdaság, a jogtudomány, a művészetek és az anyanyelvek kibontakozása, illetve átalakulása terén is érzékelhető volt a megújulás szele.

1517. október 31: Luther Márton kitűzte 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, mely reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén.

– A reformációt három szinten lehet értelmezni – kezdte Tatai István református lelkész, majd részletezte: az első szint egészen biztos, hogy a személyes Istenvágy és a bűnbocsánat utáni vágy nyomán indult el Luther Márton szívében, ugyanis a kegyelmes Istent kereste. – A római levélben találta meg erre a választ: Isten mindenben segít, nem pénzért, hitért – hangsúlyozta a lelkész. Másodikként a reformáció társadalomra gyakorolt hatását taglalta, ahol rávilágított: nem véletlen, hogy az ünnepségek kitekintenek a kulturális, a művészeti és a társadalmi vonatkozásokra is. – A nyugati típusú társadalmak mind a reformáció nyomán jöttek létre; úgymint Anglia, Hollandia, Németország, különösen Svájc, ahol jelentőssé vált a Biblia felfedezése, az ehhez kapcsolódó írásbeliség, továbbá a nemzeti nyelvű igehirdetés – fogalmazott Tatai István. A harmadik szint pedig az egyházra vonatkozik, amely azt jelenti, hogy a felekezeteknek is szüksége van megtisztulásra. – Az egyház is meg kell, hogy szentelődjön morálisan, viselkedésében és tanításában is– magyarázta a református lelkész. A reformáció határozottan kimondta: az egyháznak a Szentíráshoz kell igazodnia. – Ami abból levezethető, akár az életre, a szertartásra, az istentiszteletre és az életmódra, az elfogadható – nyomatékosította a Tatai István.

A jubileumi napon, az igét Fatalin Helga lelkipásztor hirdette, aki kiemelte: a hit az egy életmód, nem pedig divat, így az élet minden területén helyet kell biztosítanunk neki. A baptisták lelkipásztora kitekintést adott, hogyan folytatódhat megfelelően a reformáció, napjainkban is. Emellett énekek, hangszerjátékok és versek is színesítették az örömünnepet. Tatai István előadást tartott Károlyi Gáspár bibliafordító reformátor életéről és munkásságairól. Károlyi, sokak számára kevésbé ismert, de nagyon meghatározó személy, akinek elsődleges célja volt, hogy a magyarok kezébe adja anyanyelvükön a Szentírást, és a három részre szakadt Magyarországról írt Két könyv című kötetével lelkileg segítse honfitársait. – Károlyi, történelmi értelmezést adott a folyamatoknak, vigasztalásnak szánta írását, ahol a tragikus eseményből való kifelé vezető utat ajánlotta fel mindenki számára – fogalmazott a lelkipásztor.

A reformáció nem pusztán a XVI. század emléke. Egy közös örökség, melynek nélkülözhetetlen velejárója; a megújulás.

Európa-szerte erről a napról emlékeztek meg, adnak hálát Istennek és a reformációban közrejátszó szereplőknek. – A visszatekintés egy hálaadásra ösztönöz minket, továbbá megmutatja, hogyan lehet egy új módon megfogni egymás kezét és egy olyan egyházat fenntartani, ahol nem az ellenségeskedés és a gyűlölet dominál – részletezte Tatai István, az ünnepi istentisztelet üzenetét. A programsorozattal hálát adtak Istennek és a reformáció neves személyeinek. A megemlékezésben rámutattak, mik a reformáció értékei a mai korban, és azokat milyen módon lehet őrizni és hirdetni.

Fotó: Albert Péter