Ma már szinte minden 10 év körüli gyermeknek van okostelefonja, tabletje, ezeket mutogatják egymásnak, és arról beszélgetnek, mit láttak a Youtube-on, az Instagramon, a Facebook-on.

Szakemberek azt mondják: amikor elkezdték vizsgálni az okostelefon hatásait, senki nem sejtette nyolc-tíz évvel ezelőtt, hogy a közösségi média a legerősebb kémiai függőséget okozhatja, ami az alkoholhoz, a droghoz vagy bármely más szerhasználathoz hasonlít.

Amikor a gyerekek az online világukban vannak, és úgy érzik, nincsenek egyedül, jönnek a lájkok és a szívecskék, akkor az agyuknak az a része aktív, ahonnan az öröm származik: ez egy igazi endorfinpumpa. Az okostelefonok, a gyors internet és a közösségi média megadja a gyerekeknek az azonnali érzelmi szükséglet kielégítésének lehetőségét. A gyerekek azt szokják meg, hogy amit akarnak, az nagyjából azonnal teljesül. És azt hiszik, a valóságban is úgy működnek a dolgok, hogy ha valamit meguntak, elrontottak, akkor onnan bármikor kiléphetnek, és újra próbálkozhatnak. Így a gyerekek nem a valódi életet tanulják meg, hanem egy nagyon gyors tempójú, látszólagos érzelmekkel tarkított, pörgős, színes interaktív világban működnek, amihez képest a valóság unalmas tűnik számukra.

Tompa Gyöngyvér pszichológus szerint: a szülőknek mindenképp felügyelniük, vezetniük kell a gyerekük internetezési szokásait, és a személyes példamutatásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. – A szülők annyi jó dolgot tudnak mutatni a gyermekeiknek, amivel színesíteni és élménydúsabbá tudják tenni a valós életet. A gyerekek számára a személyes példamutatás és az előre meghatározott szabályok kiépítése nagyon fontos kritériumok, amiktől számukra biztonságosabb lehet az online térben való elmélyülés – tette hozzá a pszichológus.

A szoftverfejlesztők a legjobb viselkedéskutatókat alkalmazzák az addiktív szoftverek tervezéséhez, a legtöbb az állandó újdonságra, illúzióra és a jutalmazásra épít, ami az agyunk jutalomközpontjára hat. A szakemberek azt hangsúlyozzák: az ingyenes alkalmazások nem a pénzünket veszik el, hanem elrabolják a legértékesebbet: az időnket. Ha napi egy-két óránál többet nem használ közösségi médiát egy gyerek, akkor nem lesz baj. Ezek a jó dolgok azonban akkor érvényesülnek, ha a szülő tudatosan figyel gyermekére és kontrollt gyakorol. Ennek a kontrollnak, erősnek és időhatárosnak kell lennie.

Rozgonyi Dezső is csatlakozik ahhoz a szakvéleményhez, hogy a szülőknek abszolút kötelessége lenne élményeket mutatni a gyerekeiknek az online világon kívül is. – A gyerekek életében elkerülhetetlen, hogy találkozzanak az online világgal és nagyon sok hasznos dolgot is tudnak rajta gyakorolni, mint például leckét cserélni, tanulni vagy információkat gyűjteni – mondta a két gyerekes édesapa. Hozzáteszi: a gyerekek még nem rendelkeznek fejlett időérzékkel, ezért a szülő felelőssége, hogy mit és mennyit enged számukra.

Rozgonyi Hanna és Levente azt mondják, nekik is van mobiltelefonjuk és tabletjük de leginkább tanulásra, információszerzésre szokták használni az okos eszközöket. Egyébként gyakran játszanak táblás társasjátékot, fociznak, sportolnak vagy kirándulnak a szabadban.

A digitális világ korában az okos eszközök számos pozitívumot jelentenek a mindennapjainkban, ugyanakkor meg kell tanulni időarányosan és tudatosan használni a modern technika adta lehetőségeket.